Elharapózott az iskolai erőszak

A szakiskolákban fordul elő legnagyobb arányban iskolai erőszak, ezekben az intézményekben a tanárok is durvábbak, mint a többi középiskolában. A tanárok 2-4 százalékát bántalmazta már diák, a tanulók viszont azt állítják: közülük minden tizedik már volt tanári brutalitás áldozata – derül ki az oktatási jogok biztosa által készített iskolaiagresszió-kutatásból.

A számítógépes játékok és a diákok közti agresszió kapcsolata
Naponta átlagosan
hány órát tölt Diákok közötti Diákok közötti
számítógépes játékokkal? agresszió elkövetése agresszió elszenvedése
Semennyit az átlagosnál némileg alacsonyabb az átlagosnál némileg alacsonyabb
Fél órát nem különbözik az országos átlagtól nem különbözik az országos átlagtól
1 órát nem különbözik az országos átlagtól az átlagosnál némileg magasabb
2-3 órát az átlagosnál magasabb az átlagosnál némileg magasabb
4 órát vagy többet az átlagosnál magasabb az átlagosnál magasabb
Forrás: Oktatási Jogok Biztosának Hivatala

A 11. évfolyamon tanító tanároknak csupán két százaléka állította, hogy valamelyik diák fizikai erőszakot követett el ellene, a tanulók szerint ugyanakkor a tanárok négy százalékát érte diákok által elkövetett fizikai erőszak. Minden tizedik tanuló ugyanakkor azt mondja, hogy őt már bántalmazta tanár. A tanári brutalitásról szóló adat ijesztő, miközben meglepően kevés, csupán minden kétszázadik pedagógus számolt be arról, hogy szülők, hozzátartozók részéről érte volna őket fizikai erőszak. A leggyakoribb agresszióforma a tanárok és a diákok között a kiabálás. A tanárok 31,2 százaléka, a diákok 38,3 százaléka volt részese ilyen helyzetnek. A megszégyenítés a pedagógusok fegyvere: a diákok 30 százaléka állította, hogy a tanár megalázta őt.
A diákok között egyébként lényegesen több az erőszakos cselekmény, mint a diák-tanár viszonylatban. A tanulók egymás közötti leggyakoribb „agressziós tettei” közé tartozik a kiabálás, a megszégyenítés és a kiközösítés. A kiközösítés Aáry-Tamás Lajos ombudsman szerint elsősorban a lányok módszerei közé tartozik, ők csak ritkán vetemednek fizikai agreszszióra. A diákok között gyakoribb a kisebb és ritkább a nagyobb súlyú agresszió: 26,6 százalékuk vett részt rángatásban, lökdösődésben. Ütést, rúgást 18,2 százalékuk adott, komoly verekedésben tíz százalékuk vett részt.
Nagy a különbség az iskolai agresszió mértékében aszerint, hogy a gyerek milyen iskolába jár: a gimnáziumokban (ahol a korosztály legjobb tanulói vannak) a legalacsonyabb a diákok egymás közötti agressziója, a szakmunkásképzőkben pedig a legmagasabb. A kutatás rámutat: a szakiskolákban nemcsak a diákok között több az agreszszív, hanem a tanárok között is.
A hetedik osztályosok körében vizsgálták a pályaválasztási szándék és agresszió közötti összefüggést, és bebizonyosodott, hogy az agresszív fiatalok nagyobb arányban választják a szakmunkásképzőt, és legkisebb arányban a gimnáziumot. Mindegyik képzési formában a fiúk agresszívebbek a lányoknál, utóbbiak ritkábban is válnak az agresszió áldozatává. Ugyanez igaz a pedagógusokra is. A férfi tanárok országos átlagban némileg nagyobb mértékű agreszsziót követnek el a tanítványaikkal szemben, mint a tanárnők. A vizsgálat szerint a tanár családi hátterétől, korától teljesen független, hogy mennyire agresszív a diákokkal, az azonban nagymértékben függ a rutintól, hogy áldozatul esik-e diákbántalmazásnak. Az adatok szerint sokkal kisebb arányban bántalmaznak a diákok évtizedek óta a szakmában lévő, rutinos pedagógust, mint pályakezdőt. Vizsgálták az anya iskolai végzettsége és a diák agresszivitási foka közötti összefüggést is, és meglepő eredményre jutottak: az iskolázatlan anyák gimnazista gyerekei szinte egyáltalán nem és szakiskolás gyermekeik is csak átlagosan agresszívek. Nagyobb mértékű agresszivitást mutatnak azonban az érettségizett és a felsőfokú végzettségű anyák szakmunkásképzőbe járó gyermekei.
A kutatás megállapította azt is, hogy azok a diákok, akik sokat tévéznek és számítógépeznek, agresszívebbek a többieknél. Azt azonban továbbra sem tudják, melyik volt előbb: az eleve agreszszív diákok néznek több televíziót vagy játékot, vagy éppen ezek teszik őket agresszívvá. A kutatás során 186 középiskolában vizsgálódtak 4375 diák és 980 pedagógus részvételével.

Nem szabad börtönné tenni az iskolákat. Az erőszakmentes, egészségtudatos iskola címeket adott át tegnap az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. – A fiatalkorú bűnelkövetés oka az unalom, a céltalanság. Ha az iskola megfelelő programokat állít a fiataloknak, akkor az iskolai agresszió kiküszöbölhető – vélekedett az egyik díjazott intézmény, a budapesti Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola igazgatója, Szontágh Pál. Szerinte az iskolák bekamerázása, a gyerekek kutyával való átvizsgálása nem jó megoldás. – Nem szabad börtönné alakítani az iskolákat – hangsúlyozta az igazgató. (V. A.)