Szerencsére egyelőre késik a nagy hideg, így még van elég hely az éjszakai menedékeken. Az azonban már most jól látszik, hogy a hajléktalanok száma jelentősen megnőtt a tavalyi adatokhoz képest – jelentette ki lapunknak Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. Hozzátette: az idei, szokatlanul enyhe októberben annyian voltak a hajléktalanszállókon, mint tavaly a jóval hidegebb novemberben, márpedig a hajléktalanok jó része csak akkor keresi fel az éjszakai szálláshelyeket, amikor már keményen fagy éjszaka. Vecsei szerint annyi bizonyos, hogy idén decemberben több lesz a menedéket kereső, mint tavaly, azt azonban még nem látni, hogy milyen mértékű lesz a létszámnövekedés.
A szakember leszögezte: a kilakoltatási statisztikák szinte semmit nem mutatnak abból, hogy ténylegesen hányan kerülnek utcára. Sok fizetésképtelen adós ugyanis nem várja meg, hogy erőszakkal tegyék ki az otthonából, inkább menekül a tortúra elől, sokszor még a jog adta lehetőségeket sem használja ki. Egyáltalán nem látszanak a statisztikákban azok sem, akik eddig albérletben, ágybérletben vagy munkásszállón laktak, pedig ők tekinthetők az egyik legveszélyeztetettebb rétegnek. Ha elveszítik a jövedelmüket, szinte azonnal az utcára kerülnek. A munkanélküliségi adatok sem mutatnak meg mindent, hiszen a perifériára szorult emberek általában eddig is a fekete- vagy a szürkegazdaságban dolgoztak. Gyakori, hogy egy család a ház körüli karbantartási munkára alkalmaz valakit kosztért és kvártélyért. Ha a családnak spórolnia kell, a mindenest bocsátja el először, aki így egyetlen nap alatt veszíti el a munkáját és hajlékát is.
– Elvileg senkinek nem kellene az utcára szorulnia, krízis esetén ugyanis éjszaka megnyithatók az úgynevezett időszakos férőhelyek is. Ágy tehát lenne, a gond az, hogy ezeket nem tudjuk miből finanszírozni – mondja az egykori hajléktalanügyi miniszteri megbízott. – A pluszférőhelyek megnyitása esetén ugyanis olyan kevés pénzt ad az állam, ami csak a töredékét fedezi a hajléktalanok ellátásának. Ha az adott ellátónak van elég pluszpénze civil adományokból, akkor meg tudja nyitni a krízishelyeket, azonban ha nincs, kénytelen lesz zárva tartani azokat.
A szakember szerint a szociális válság mindig késleltetve jelentkezik, Magyarországon csak most kezdődik igazán, ám sokkal tovább tart, mint a gazdasági recesszió. Az emberek először felélik tartalékaikat, majd újabb, sokszor uzsorajellegű kölcsönöket vesznek fel a túlélés reményében, és sokan csak akkor ismerik el, hogy baj van, amikor már nincs visszaút. A szakemberek még a válság előtt dolgozták ki a hajléktalanügyi stratégiát, amelyből eddig a kormányzat sajnos nagyon keveset valósított meg. A dokumentum legfőképpen a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, vagyis arra, hogy a bajbajutottak ne kerülhessenek utcára. A kormánynak minden erejével az otthonok megtartásának elősegítésére kellene törekednie. A Máltai Szeretetszolgálat kormányzati akarat híján saját programot hozott létre, amelynek keretében – egyelőre kistérségben – a fizetésképtelen adósokat keresik fel a második felszólítólevél után. Bár pénzt nem tudnak adni nekik, olyan tanácsokkal látják el őket, amelyekkel jó eséllyel megakadályozható az utcára kerülés. Tízből három alkalommal sikerrel járnak, ami óriási eredmény annak fényében, hogy anyagi támogatást nem tudnak nyújtani a bajba- jutottaknak.
– Hosszú távon sokkal kevesebb pénzt emészt fel a megelőzés, vagyis a időben történő beavatkozás az otthonok megőrzése érdekében, mint az utcára kerültek ellátása – mondja Vecsei. A lakásukat elvesztett családok széthullnak: a gyerekek akár állami gondozásba, a szülők hajléktalanszállásra kerülhetnek. Az átélt trauma után már csak keveseknek van erejük viszszatérni a normális világba.
origo.hu
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria
