Régóta várt ítélet született a múlt héten a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságon. Pert vesztett az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet a jászladányi iskolaügyben. A roma jogvédők azt kérték a bíróságtól: állapítsa meg, hogy a községben a roma gyerekeket jogellenesen különítik el, kötelezzék az önkormányzatot a jogsértő helyzet azonnali megszüntetésére, és szabjanak ki egymillió forintos bírságot a településre. A jogvédők keresetének összes pontját elutasította az első fokú bíróság. A bíró szerint nem történt jogellenes elkülönítés az önkormányzati iskolában, hiszen nem lehet összehasonlítani az önkormányzati intézményt egy fizetős magániskolával, utóbbiba ugyanis csak azt kell felvenni, aki tandíjat fizet, ezért nem lehet megállapítani a szegregációt.
– Ha a jászladányi szegregációt eltűrjük, akkor akár be is zárhatjuk a magyar parlamentet és az összes hivatalt, amelyik Jászladány ellen az iskolai szegregáció miatt fellépett – jelentette ki a Roma Sajtóközpontnak Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke. Mohácsi szerint az elkülönítés nem a diákok és szüleik szabad választásán alapul, mert a romák nem tudják kifizetni az alapítványi iskola havi négyezer forintos tandíját. A jogvédők szerint az ítélet szabálytalan, ezért fellebbeznek ellene. Mohácsi azt állítja: 2007-ben az önkormányzat csaknem kétmillió forinttal támogatta az alapítványi iskolát, miközben az önkormányzati iskolában nem kaptak ingyen tankönyvet a rászoruló diákok.
A jászladányi botrány 2002-ban robbant ki, amikor Dankó István polgármester javaslatára a helyi önkormányzat bérbe adta egy szülők által létrehozott alapítványnak a helyi általános iskola egyik felét. Az intézmény egyik felében továbbra is az önkormányzati iskola működött, az épület másik részében az alapítvány fizetős magániskolát hozott létre. Az oda beiratkozóknak tandíjat kell fizetniük, jelenleg havonta négyezer forintot.
Az alapítványi iskola létrehozása után a jászladányi polgármester támadások kereszttűzébe került. Elsőként az akkori oktatási miniszter, Magyar Bálint (SZDSZ) lépett fel ellene. Az integrált oktatás élharcosa odáig merészkedett, hogy nem adta meg az intézménynek a működéshez szükséges oktatási azonosító számot, az ezzel együtt járó állami támogatást is visszatartotta, így a magániskola egy évig működésképtelen volt. Az akkori miniszter szegregációval indokolta a szankciókat. Kijelentette: az alapítványi iskola azért szed tandíjat, mert azt a romák nem tudják megfizetni, így ők kénytelenek a régi intézményben maradni, míg a többi gyerek tőlük elkülönítve tanul.
A jászladányi önkormányzat nem most nyert először pert az ügyben. Kétszer is pert vesztett ellene a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal és az Egyenlő Bánásmód Hatóság is. Az alapítványi iskolát működtető kuratórium ugyanakkor ellentámadásba lendült: a mindenkori oktatási miniszter ellen indított kártérítési perben kamatokkal együtt negyvenmillió forintot követel az iskola a tárcától, mert szerintük Magyar Bálint az oktatási azonosító visszatartásával egy éven keresztül jogszerűtlenül akadályozta meg, hogy az iskolában megkezdődhessen a tanítás.
Előny, Hátrány. Az integrált oktatás lényege, hogy a hátrányos helyzetű, tanulmányaikat tekintve a többiektől erősen lemaradt gyerekeket is együtt kell oktatni jól fejlődő társaikkal. Az ezt támogatók szerint a lemaradt gyerekek így sokkal gyorsabban fejlődnek, és jobban szocializálódnak is. A tehetséges gyerekek szülei azonban attól félnek, hogy a lemaradt diákok visszatartják a többieket a fejlődésben.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
