Mától kezdődik a felvételi jelentkezési szezon, a diákok reggeltől február 15-ig nyújthatják be jelentkezési lapjaikat. Az idén meghirdetett képzéseket és az adott szak által megszabott jelentkezési követelményeket a Felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmazza, amely szintén mától kapható a könyvesboltokban, és a www.felvi.hu oldalon elektronikus úton is megrendelhető.
Szakemberek szerint az idei átmeneti emelkedés után jövőre újra a jelentkezők számának drasztikus csökkenése várható, a gazdasági és szociális válság miatt ugyanis a családok egy része képtelen vállalni a taníttatás költségeit. A költségtérítéses képzéseken már évek óta drámaian csökken a jelentkezők száma. Egy éve még az összes jelentkező 19,5 százaléka tudta vállalni a terheket, hat éve pedig 36,65 százalék volt ez az arány.
A családok súlyos pénzügyi gondjai jövőre már az ingyenes képzésektől is távol tarthatják a diákokat, egy egyetemista „ingyenes taníttatása” – albérlet, útiköltség, tankönyvek, étel-ital – a hallgatók számításai szerint átlagosan havi nyolcvanezer forintot emészt fel. Legutóbb a tandíjtörvény miatt csökkent a jelentkezők száma. 2006-ban még 132 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, azután azonban – a fizetési kötelezettség bevezetésének hatására – drámaian csökkent a jelentkezők száma: 2007-ben csupán 108 ezer fiatal akart továbbtanulni, tavaly pedig már csupán 96 ezren felvételiztek, 36 ezer fővel és több mint 30 százalékkal kevesebben, mint a sarc bevezetése előtt. A 2008 népszavazás a tandíjtörvény eltörlésére kötelezte a kormányt, ezért idén ismét jelentősen megnőtt az érdeklődés: 127 500 főre emelkedett a jelentkezők száma. A válság miatt azonban valószínűleg jövőre ismét a mélyponthoz közelít majd a felsőoktatás iránti érdeklődés.
Nemcsak a jelentkezők száma lehet kevesebb, de várhatóan kevesebben is jutnak majd be az egyetemekre. Bár az államilag támogatott keretszám az ideihez hasonlóan jövőre is 56 ezer fő lesz, valószínűleg nem tudják majd felölteni az összes férőhelyet, mivel az idei 160 pontról 200 pontra emelték a felvételi minimumponthatárt. Ennél kevesebb ponttal akkor sem lehet felvenni senkit, ha az adott szakon még van üres férőhely. A két éve debütált új pontszámítási rendszer tehát máris javításra szorult, az oktatási tárca ugyanis olyan alacsonyan állapította meg a minimális felvételi ponthatárt, hogy sokan kettes érettségivel kerültek be az egyetemre, ami a rektorok szerint nagymértékben rontja az oktatás színvonalát. Nem változik ugyanakkor a nevetségesen alacsony, 140 pontos bekerülési küszöb a diplomát nem adó, eddig igen népszerűtlen felsőfokú szakképzéseken. A jelenleg érvényes pontszámítás szerint összesen 400 alap- és 80 pluszpontot lehet szerezni. Maximálisan 200 pontot lehet gyűjteni a legjobban sikerült két érettségi tárgy százalékos eredményeiből, ahogy legfeljebb 200 pont gyűjthető össze valamennyi érettségi tárgy korábbi, középiskolai érdemjegyeiből és a tárgyakból szerzett érettségi osztályzatokból. Az emelt szintű érettségiért 40, középfokú nyelvvizsgáért 35, felsőfokúért ötven pluszpont jár. Hiába van azonban valakinek több nyelvvizsgája, ezekért legfeljebb 50 pontot kaphat, ahogy a pluszpontokból is maximum nyolcvanat vesznek figyelembe.
A jelentkezési lapok megtalálhatók a felvételi tájékoztatókban, illetve az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságain ingyenesen is beszerezhetők. A diákok korlátlan számú államilag támogatott és költségtérítéses szakot jelölhetnek be. A felvételi eljárás alapdíja kilencezer forint. Aki háromnál több helyet jelöl meg, minden egyes újabb jelentkezésért 2000 forintot köteles fizetni. Azok az iskolák, amelyek alkalmassági vagy gyakorlati vizsgát tartanak, külön eljárási díjat kérhetnek. A hátrányos helyzetű diákok ötvenszázalékos kedvezményt kapnak a felvételi jelentkezés kilencezer forintos alapdíjából, a halmozottan hátrányosak pedig ingyen jelentkezhetnek, amennyiben a jelentkezési laphoz csatolják a jogosultságot igazoló dokumentumokat.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
