Kevés az esély a sikerre

Az idő majd eldönti, sikerül-e az új stratégiát sikerre vinni, de a nyolcéves kudarcsorozat után erre kevés az esély – vélte az amerikai elnök döntését kommentálva Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint az afganisztáni stabilitás kulcsát a szomszédos Pakisztánban kell keresni, ahol azonban nagy valószínűséggel csak katonai diktatúrával lehet megszilárdítani a helyzetet.

Karacsi központú háború. Karacsi a tálibok pénzgyára, állítja a pakisztáni nagyváros polgármestere. Szied Musztafa Kamal a Dawn pakisztáni lapnak nyilatkozva elmondta, a 18 milliós város, amely az ország éves össztermékének negyedéért felelős, egyre inkább előtérbe kerül, minthogy ide érkeznek az amerikai hadi szállítmányok, ez Pakisztán gazdasági fővárosa. A polgármester elmondta, hogy a városban ugyan sokat javult a közbiztonság, de máig vannak olyan területei, ahová a rendőrség sem merészkedik, ott pedig könynyen elbújhatnak a terroristák. A tálibok pénze azonban szerinte biztosan Karacsin keresztül folyik, állítólag egy hónap alatt négyszázmillió rúpiát (kb. 4,7 millió dollár) utaltak egy helyi bankból a törzsi területekre, amelyből bizonyosan a háborús költségeket fedezik. (S. L. S.)

Stanley McChrystal tábornok azt mondta, úgy lehet győzni, ha sikerül maguk mellé állítaniuk a helyi lakosságot, és egymás ellen fordítani a tálibokat, illetve az al-Kaidát – utalt a szövetséges erők afganisztáni főparancsnokának véleményére a szakértő, hangsúlyozva, ahogy a 2001 óta mindig, jelenleg is a legnagyobb ellenszenv a helybéliek körében az Egyesült Államok katonáit veszi körül. A tálibok és az al-Kaida erői ugyanis már nyolc éve, a háború kezdete óta egymás oldalán harcolnak, így a külföldi származású, de mozlim harcosok jóval közelebb állnak az afgán nép szívéhez, mondta Nógrádi. Ráadásul jól is fizetnek, mutatott rá a szakértő, megemlítve, hogy a nemzetközi terrorhálózat a többszörösét adja bérként a hozzá csatlakozóknak, mint a hivatalos hadsereg vagy a rendőrség. Azok az erőszakszervezetek, amelyek elméletileg a jövőben fenn fogják tartani Afganisztán biztonságát, miközben a politikai hatalmat a kabuli kormány gyakorolja. A helyzet most azonban messze áll ettől, mondta Nógrádi György, kétkedően hozzátéve, hogy az Egyesült Államok tervei szerint 2013-ra Afganisztánban 240 ezer fős hadsereg és 160 ezres rendőrség biztosítaná az ország szilárdságát. A helyi lakosság megnyeréséhez pedig pénzre van szükség, a szakértő szerint rövid távon semmiképp sem versenyképes az, amelyet az amerikaiak ajánlanak. „A máktermesztéssel a parasztok legalább tízszer annyit keresnek, mint a gabonával!” – mutatott rá az egyenlőtlen háború hátterére a szakértő. Emellett teljesen elharapódzott az országban a korrupció, amely szinte lehetetlenné teszi a fejlesztési pénzek megfelelő elhelyezését, hatékony felhasználását.
Nógrádi György a helyzet egyik kulcsát Pakisztán szerepében látja, ahol szerinte a polgári kormány gyengesége következtében a szétesés jeleit mutatja az állam. „Az iszlámábádi kormány elveszítette a befolyását a hadseregre, a nukleáris fegyverekre és a titkosszolgálatra” – állította Nógrádi, aki a megoldást a katonai diktatúra lehetőségében látja Pakisztán és a térség stabilitása érdekében. A szakértő rámutatott: Afganisztán hat szomszédja közül háromnak, Pakisztán mellett Kínának és Iránnak konkrét elképzelései vannak az ország jövőjéről. Így például a perzsa államnak az afganisztáni uránlelőhelyek kiaknázása, vagy az az adat is érdekes, hogy a legújabb kutatások szerint az országban tizennyolcszor annyi kőolaj és háromszor annyi földgáz van, mint azt eddig hitték, mutatott rá az összefüggésre Nógrádi György.