Kína védi a jüant

Kína az Európai Uniót újfent piacvédő protekcionista gazdaságpolitikával vádolta, és viszszautasította, hogy valutáját engedje erősödni az euróhoz képest. Kína és az EU vezetői Nancsingban a kereskedelmi kapcsolatokról tárgyaltak, az álláspontok azonban meglehetősen távol állnak egymástól.

Tizennyolc hónapja köti Kína a jüant a dollárhoz, amely az EU exportja számára jelentős hátrányt jelent, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök szerint azonban a valuta stabilitása a nemzetközi gazdasági válság leküzdéséhez nyújt segítséget. José Mauel Barroso, az Európai Bizottság elnöke sürgette a téma megtárgyalását, a kínai fél azonban nem vetette ezt fel, így az uniós tisztviselők az utolsó sajtótájékoztatót le is mondták. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy közösen eredményesebben tudják leküzdeni a válságot, ám az adott feltételek igencsak eltérők az eurózóna és Kína esetében. Az utóbbi ugyanis jelenleg a válság előtti növekedést produkálja, azaz úgy tűnik, a krízis első hullámát kivédte.
Si Csi-kin (Shi Zhiqin), a pekingi Szinghua egyetem professzora az Euronews kérdésére azt mondta, az új, „lisszaboni uniótól” is azt várják, hogy ismerje el a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi status quót, szüntesse meg a fegyverembargót Kína felé, és „kezelje” a tibeti kérdést. Az unió vezetői továbbra is aggodalmasan figyelik a kínai emberi jogi problémákat, s környezetvédelmi lépéseket is várnak Pekingtől – amely a mostani találkozón meg is ígérte szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését –, ám a gazdasági realitások mást is mutatnak. Brüsszeli elemzők megjegyzik, Kína afrikai bányászati előretörése befolyásolja a jövőben a világpiaci árakat. A világválság könnyen azt eredményezheti, hogy míg az európai gazdaságok képtelenek megújulni, a kínaiak rugalmassága pedig óriási pénztartalékaikkal és a folyamatos segélyezéssel javított nemzetközi imázzsal új világpolitikai realitást tárnak az EU elé.