Kongói mészárosok hágai bírák előtt

Megkezdődött a hágai állandó Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) két hadúr pere, akik a vád szerint háborús bűntetteket követtek el a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ő perbe fogásuk azonban nem oldja meg az ország belső gondjait, a törzsi háborúk megállás nélkül folynak.

Hétrendbeli háborús bűncselekmény és háromrendbeli emberiesség elleni bűntett miatt áll bíróság előtt a hatalmas közép-afrikai ország legrettegettebb hadurai közé tartozó, 39 éves Mathieu Ngudjolo és a nála nyolc évvel fiatalabb Germain Katanga, írta az MTI. A vádiratban többek között civilek lemészárlása, tömeges nemi erőszak és gyerekek kényszersorozása szerepel. A vád szerint 2003 februárjában a Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti részén, Ituri régióban parancsot adtak félkatonai alakulatuknak egy falu lerohanására. Bozótvágó késsel felszerelkezett embereik – köztük gyerekek – több mint kétszáz civilt lemészároltak, nőket erőszakoltak meg, és fosztogattak.
Katanga az Ituri Hazafias Ellenálló Erő (FPRI) állítólagos vezetője volt, amely a térség egyik nemzetéből, a ngitikből verbuvált milícia volt. Vádlott-társa, Ngudjolo az ugyanott működő Front a Nemzeti Integrációért (FNI) nevű, lendukból álló csoport élén állt. A két fegyveres erő arra szövetkezett, hogy közösen kiirtják a velük szemben álló Bogoro falu hema nemzetiségű lakóit. A harcokban nemcsak ők és a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó katonák vettek részt, hanem ugandai és ruandai fegyveresek is, akik az 1994-es ruandai mészárlások után választották ezt a vadászterületet, exportálva a hutu–tuszi ellentétet. Ituri ugyanis nagyon gazdag gyémánt- és aranylelőhelyekben, a fegyveresek pedig ezekből akarják fedezni költségeiket – természetesen nyugati bányacégek, mint az AngloGold Ashanti segítségével.
Ezért is megkerülhetetlen a nemzetközi törvényszék által is keresett Bosco Ntaganda szerepe, akit azzal gyanúsítanak, hogy gyermekeket sorozott be az általa vezetett, hemákat tömörítő Kongói Hazafiak Uniója (UPC) csoportba. A szervezet egyik vezetője, Thomas Lubanga etnikai tisztogatásokért, kínzásért és nők megerőszakolásáért fog felelni Hágában. Ntaganda azonban máig Kongóban van, sőt előléptették. Bár tavaly még 150 civilt lemészároltak az emberei egy településen, újjáalakított szervezete, a Nemzeti Kongresszus a Nép Védelmében (CNDP) nevében köpönyeget váltott, és befejezte a harcot a kongói hadsereg ellen, sőt embereit bevette a hivatalos haderő, ő pedig tábornoki rangot kapott.
Kinshasa 2004-ben kifejezetten kérte, hogy indítsák meg az eljárásokat a hadurak ellen, és meg is nevezte a bűnösöket: Lubangát, Katangát és Ngudjolót hajlandó kiadni, Ntaganda bíróság elé állítása azonban szerinte veszélyeztetné a törékeny békét. Joseph Kabila kongói elnök ugyanis a volt hadurak „kifizetésével” próbálja a békét elérni. Erre azonban nagyon kevés az esély. Az egykor a belgák által uralt, óriási területű és soknemzetiségű országban a belső törzsi harcok szinte megállás nélkül folynak, a napokban például legalább harmincezer ember menekült a szomszédos Kongói Köztársaságba a monzaya és az enyele népek háborúja miatt, akik egy halban gazdag tóért küzdenek.