Mit kívánjunk karácsonykor?

Kedves Olvasóink!
Békés karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt kívánunk! Következő Magazinunk január 2-án jelenik meg.

A magyar társadalom válságtüneteit pontosan mutatják a kommunikációs-nyelvi zavarok. Hogy kit tudunk és kit nem megnevezni, megszólítani, hogy mit nem mondhatunk ki anélkül, hogy valaki meg ne sértődne, sőt még figyelmeztetnek is bennünket a „politikai helyességre”. Sajnos ezek közé tartozik az egyik legkedvesebb és legfontosabb ünnepünkkel, a karácsonnyal kapcsolatos köszöntés is. Évtizedekig ez járta: „Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok!” Előre nyomtatott szöveg a képeslapokon, csak alá kellett írni. Tehát két jelző: kellemes és boldog. Kellemes a karácsony, még alliterál is, boldog az új év, hiszen mit lehetne szebbet, jobbat kívánni a jövőre nézve, mint boldogságot…
A köszöntésformák meglehetősen állandóak egy társadalomban, változtatásuk csak nagyobb társadalmi megmozduláskor, rendszerváltáskor szokásos. Az elvtársból viszonylag hamar lett úr, az elvtársnőből… nos, ebből már nem lett úrhölgy, úrnő, kisasszony. Itt nyelvi hiány, bizonytalanság lépett föl. Ugyanígy elbizonytalanodott a kellemes és a boldog jelző használata is. Valaki azt mondta nekem, hogy kellemes a lábvíz, de semmiképpen sem a karácsony. Nos, amikor ezt hallottam, már tudtam, hogy a kellemesnek lőttek. A boldog jelző helyett pedig ez járja: boldogabb. Sokak számára vált szinte kötelező újévi köszöntéssé: „boldogabb új évet kívánok”. A középfokkal mintegy azt is sugallva, hogy az adott év nem volt boldog, vagyis éppenséggel most boldogtalanok vagyunk. Hajrá, hungaropesszimizmus! (Persze tudjuk, boldogok csak a békeidők voltak… nagyon régen.)
Sokan érzik úgy, hogy valami eredetit, egyedit kellene mondani karácsonyi köszöntés gyanánt. Ez az óhaj is szüli az egyre újabb és újabb megoldásokat. Mert karácsonyi jókívánságból egyre több akad. Szívesen kívánnak az emberek „békés” karácsonyt, bár ebben benne van egy ki nem mondott állítás a korábbi „nem békés” időszakról. A „boldog” karácsony kicsit furcsa: a boldog jelző föltehetően a következő ünnepről, az újévről került át. És valóban: a „boldogság” a karácsony kapcsán kicsit profánnak tűnik. Ennek ellentéteként bukkant fel éppen az „áldott” és a „kegyelemteljes” jelző: ezek a karácsony szentségére vonatkoznak, csakhogy másoknak meg éppen ezek tűnnek túlságosan vallásosnak, áhítatosnak vagy érzelmesnek. És ezzel mintha véget is ért volna a kínálat.
A fiatalok nyelvében felbukkant néhány új forma. Például a betűszavas szabályosan így néz ki: „K. k. ü. és b. ú. é. k.” (Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok!) Avagy az sms-es megoldás: „Boldog kariajit” vagy „Boldog karihangit.” Hagyományosan ez így hangzik: Boldog karácsonyi ajándékot, Boldog karácsonyi hangulatot (kívánok)!
Az sms-nyelvre nem kell nyelvi tanácsot adni, az fejlődik, él magától. De a köznyelvi karácsonyi üdvözlésben elbizonytalanodottaknak mégis kellene valamit mondani. Mert a legrosszabb az, ha addig töprengünk a megfelelő megoldáson, míg elmúlik a karácsony, és rádöbbenünk, hogy nem köszöntöttük szeretteinket. Megfigyelhető, hogy ha a nyilvános közlésben valamilyen probléma adódik, akkor az emberek többsége nem a megbeszélést, a probléma feltárását választja, hanem egyszerűen elhallgat, elkerüli a témát. És talán az a legrosszabb, ha elhallgatunk, ha közösen nem oldjuk meg gondjainkat, és ha mindenfélét el- vagy beleképzelünk a másik emberbe. Ennél bizony sokkal jobb a közhelyes megfogalmazás is.
Vagyis: az a tanácsom, hogy a köszöntésekben válasszuk bátran a meggyökeresedett, megszokott formákat, vagy éppen ellenkezőleg: válasszunk és írjunk egy szép, karácsonnyal kapcsolatos idézetet, de semmiképpen se hallgassunk, és egyáltalán ne féljünk attól, hogy a címzett mit fog gondolni, elég lesz-e neki, vagy éppen túl sok, hogy mit akar majd belemagyarázni. Ha ugyanis bele akar magyarázni valamit, akkor azt mindenképpen megteszi.
Stíluson: szóválasztáson vitatkozni lehet, de meggyökeresedett nyelvi formák használatát kifogásolni nem érdemes. Kicsit elcsépelt, de mindenképpen szép, választékos ünnepi köszöntés: Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok!, és ne fűzzünk hozzá megjegyzéseket, ahogy az „áldott”, a „kegyelemteljes” vagy a „boldog” karácsonyt kívánókat se igazítsuk helyre. Ők így mondják, esetleg így is gondolják. A legrosszabb ugyanis az, ha köszöntés nélkül múlnak el az ünnepek.