„Nem tudom, hol alszom az éjszaka ”

Kommunisták és gárdisták együtt próbálták megakadályozni, hogy a kilakoltatási moratórium életbelépése előtt öt nappal az utcára tegyenek Monoron egy idős asszonyt, aki párja halála miatt elmaradt a részletfizetéssel. Az otthonvédők papírokkal próbálták igazolni, hogy jogszerűtlenül zárják ki az otthonából az aszszonyt, a rendőrök azonban hajthatatlanok voltak.

2009. 12. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak a család segíthet. Ez üzleti ügy, az önkormányzat csak szociális segítséget tud nyújtani az ilyen esetekben. Ha a néni kéri, el tudjuk helyezni néhány napra az idősek otthonába, és a szociális étkeztetésre is jogosult. Hosszú távon meg csak befogadja valamelyik gyereke – mondja Schweierné Juhász Andrea aljegyző, amikor arról érdeklődünk, próbáltak-e segíteni a bajba jutott asszonyon. Az önkormányzatnak elővásárlási joga van a bajba került emberek ingatlanjára annak érdekében, hogy az adósok ne kerüljenek az utcára, az aljegyző szerint azonban Monornak erre nincs pénze. A város rendeletben előbbre hozhatta volna a törvényben garantált december 1-jei dátumnál a kilakoltatási moratóriumot is, hogy így védje meg polgárait az utcára kerüléstől, ilyen szabályozás azonban nem született a településen.


Az ügyészség majd eldönti, hogy jogszerűen járt-e el a bírósági végrehajtó és a rendőrség, amikor öt nappal a hivatalos kilakoltatási moratórium életbe lépése előtt kizárt otthonából egy egyedül élő idős aszszonyt. Az eljárás erkölcstelenségéhez és kegyetlenségéhez azonban kétség sem férhet: úgy tették az utcára a tél beköszönte előtt az asszonyt, hogy az próbált együttműködni. Idén januárban például másfél milliót fizetett ki a hátralékából. A házát mélyen áron alul árverezték el, így a hajléktalanná tett asszonyon további 12 millió forintot követel a Raiffeisen Bank.
A kilakoltatást reggel 9 órára tűzte ki a bírósági végrehajtó, aki két rendőrt is hozott magával segítségül, mert ellenszegülésre számított. A végrehajtót több mint harminc tiltakozó várta. Az otthonvédők, a korrupció ellen küzdő Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetsége és a Magyar Gárda tagjai nem erőszakkal, hanem dokumentumokkal próbálták meggyőzni a rendőröket arról, hogy a végrehajtó jogtalan kilakoltatásra készül. Az idős asszony papírt mutatott arról, hogy a kilakoltatás ellen kifogást nyújtott be a bíróságnál, ami halasztó hatályú. Az otthonvédők pedig dokumentumokkal igazolták, hogy ügyészségi feljelentést tettek az ügyben, mert szerintük nagy értékű csalást követett el a bírósági végrehajtó és a hitelt nyújtó Raiffeisen Bank ügyvédje. Papírokat mutattak arról is, hogy a bank az árverésre bocsátott ingatlant mélyen áron aluli öszszegre értékelte: csupán 12 millió forintos áron kínálta eladásra, pedig az otthonvédők szerint az ingatlan legalább 18-20 millió forintot ér. Az érdekvédők szavait látszik igazolni, hogy a dokumentumok szerint az asszony évekkel ezelőtt 49 ezer eurót, azaz a jelenlegi értéken számolva több mint 13 millió forint hitelt vett fel a házra. Márpedig ahhoz, hogy ennyi kölcsönt kapjon, a háznak már évekkel ezelőtt is többet kellett érnie, mint a tőketartozás. Az ingatlan árverése is furcsa körülmények között zajlott: azon csak a végrehajtó és a bank ügyvédje volt jelen, ahol a törvény szerinti legalacsonyabb áron, a becsült ár 70 százalékáért, mindössze 8,4 millió forintért vásárolta meg a jogász a pénzintézetnek a házat. A valóságban persze a bank egy fillért sem fizet saját magának az ingatlanért. Az érdekvédők szerint a vételár minél alacsonyabbra szorítása azért lehetett érdeke, mert így a házon felül további milliókat követelhet az adóstól. A tőketartozáson felül ugyanis az évek alatt felhalmozott kamatot, illetve végrehajtási díjat is kérik az asszonytól, aki így összesen 20 millió forinttal tartozik.
A gárdisták, a kommunista párt támogatását is élvező otthonvédők és a korrupció ellen küzdő érdekvédelmi szervezet a jogra hivatkozva nem tudta megakadályozni a néni kilakoltatását, csak abban bíznak, hogy mielőbb dönt az ügyészség az ügyben.
– Meggyőződésünk, hogy több bűncselekmény is történt. Ismereteink szerint a bíróság nem adott ki kilakoltatási végzést az ingatlanra, a bank jogásza és a bírósági végrehajtó pedig a gyanú szerint összebeszélt a ház egymásnak való átjátszása céljából – jelentette ki lapunknak Dabasi Tamás, a Fehér Kéményseprők Országos Társadalmi Szervezetek Szövetségének elnöke, aki a helyszínen próbálta megakadályozni a kilakoltatást. Hozzátette: hivatali visszaélés, vesztegetés, jelentős értékre elkövetett csalás gyanúja miatt büntetőfeljelentést tettek az ügyben a Legfőbb Ügyészségen. Dabasi szerint jogszerűtlen volt az árverés. Nem volt nyilvános, csak a bank ügyvédje és a bírósági végrehajtó volt jelen, így a pénzintézet saját magától vette meg a lakást nevetségesen alacsony áron. Arra a kérdésre, hogy a Magyar Gárdát ki hívta segítségül, Dabasi kijelentette: bár az otthonvédők alapjában nem értenek egyet a gárdisták világnézetével, sőt vannak közöttük kimondottan baloldali nézeteket valló emberek, tény, hogy a gárdisták szó nélkül jönnek segíteni a jó cél érdekében. – Én szóltam a gárdistáknak, hogy segítsenek megakadályozni a jogtalan kilakoltatást. Szomorú, hogy egy civil szerveződést kell segítségül hívni a jogszerűség védelmére, de sajnos ilyen állapotok uralkodnak ma Magyarországon – fakadt ki Dabasi.
A kilakoltatott asszony még a végrehajtók távozása után jó néhány perccel is nehezen találja a szavakat. – Fogalmam sincs, hova fogok menni. Azt sem tudom, ma éjjel hol alszom, de most képtelen vagyok gondolkodni, annyira szíven ütött, ami történt – mondja Gáspár Ferencné. Az aszszony azt meséli, a kölcsönt még évekkel ezelőtt a párjával vették fel a házra, és egy vendéglőt nyitottak. Két évvel ezelőtt azonban meghalt a társa, tavaly pedig jött a válság. Az üzlet nem ment, képtelen volt fizetni. Januárban megpróbálta rendezni a helyzetet, és másfél millió forint hátralékot kifizetett a banknak, ám ez sem volt elég. A pénzintézet a nyugdíjából havonta harmincezer forintot von le, mert úgy vélik, az ingatlan nem fedezi a tartozás összegét.
– Tíz percet kaptam, hogy szedjem öszsze a lakásból, ami kell, azután lecserélik a zárat – mondja a kimerült asszony. – Kihoztam néhány ruhát, de bent maradt az összes személyes emlékem. A fényképek, a családi porcelán, szebb napokat látott bútorok. Odabent maradt az egész életem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.