A szülők a birtokukban lévő APEH-véleményre hivatkozva állítják, hogy a bölcsődéknek, óvodáknak, iskoláknak minden egyes szülői befizetésről elismervényt kellene adniuk, kérésre pedig a pénzzel el kell számolniuk. Az ügyben Simonné Toldi Ágnes, a Szülők Egyesülete a Gyermekekért elnöke fordult az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatóságához. Simonné APEH-nak küldött levele szerint az óvodákban, iskolákban szokássá vált, hogy pénzt szednek a szülőktől, ám a befizetésekről nem adnak sem számlát, sem elismervényt, és ez az érdekvédő szerint visszaélésekre ad lehetőséget.
Az APEH részletes szakértői véleménye a szülőknek ad igazat. Az írják: ha az óvodák, iskolák pénzt kérnek a szülőktől például papír, festékpatron vásárlásához, vagy éppen az osztályterem kifestéséhez, akkor a pénzzel bevételként kell elszámolniuk, és bizonylatot kell adniuk a szülőknek. Múzeumlátogatás, tanulmányi kirándulás, erdei iskola költségeit is csak számla ellenében lehet elkérni a szülőtől. Ha a jegyek és az egyéb költségek a szolgáltató számlájában nincsenek személyre lebontva, akkor az iskolának kell bizonylatot kiállítani róla. Szintén iskolai bevételt képez a tankönyvekre átvett előleg, amelyről számla jár, a teljes összeg kiállításakor pedig bizonylat. Az iskolai rendezvényeken – farsangon, szalagavatón, Mikulás-ünnepségen – beszedett összegekről nyugtát kell adni a szülőnek. A pénzt az iskolának fel kell tüntetnie a könyvelésben, és azt is dokumentálni kell, hogy azt mire használták fel. A pénzdíjas, tanórán kívüli foglalkozásokról is számla jár a szülőnek, ezt azonban nem az iskolának, hanem a szolgáltatónak kell kiállítania.
Keszei Sándor, az Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) elnöke lapunknak leszögezte: az APEH-vélemény rámutat, hogy az iskolának nemcsak a saját bevételéről kell bizonylatot adnia, hanem minden olyan egyéb szolgáltatásról is, amire a pénzt a pedagógusok szedik be a szülőktől. A tankönyvek kapcsán kiemelte: a számlán szerepelnie kell, hogy melyik könyv pontosan mennyibe kerül. Ma sajnos az a gyakorlat, hogy a gyerek kezébe nyomják a súlyos csomagot, majd mindenféle papír, részletes árjegyzék nélkül közlik, hogy mennyit kell fizetni érte. Így képtelenség ellenőrizni, hogy a csomag valóban annyiba került-e, amennyit kértek érte. Az is törvénytelen, ha az óvodában, iskolában a gyerekekről készített fényképsorozatra számla nélkül kérnek el több ezer forintot a pedagógusok, és a kirándulások úti- és szállásköltségeiről is nyugtát kell adni. Keszei leszögezte: ez nem jelentene pluszkiadást az intézményeknek, hiszen a fuvarozó, a szállásadó, illetve a fényképész számlát ad az intézménynek a szolgáltatásról, így azt kiadásként tudja elszámolni az óvoda és az iskola. Így végre lehetőség nyílna arra, hogy a szülők ellenőrizni tudják, valóban annyit szed-e be tőlük az intézmény a szolgáltatásokra, mint amennyibe az ténylegesen került. Lapunknak arra a kérdésére, hogy tudnak-e olyan visszaélésekről, amikor az iskola több pénzt szedett be a valóságos árnál, Keszei konkrét helyek megnevezése nélkül annyit felelt: a szociális válság kitörése óta egyre több a jogsértő pénzszedési gyakorlat. Megemlítette például, hogy van olyan sportiskola, ahol az iskolai tornaórán tartanak karateedzést a gyerekeknek, ötezer forintért – papír nélkül.
A szülők egyébként nemcsak a tantervhez kapcsolódó programokért fizetett díjakat tartják jogszerűtlennek, hanem a tisztasági szerekért szedett pénzt is. Sok óvodában és iskolában a WC-papírra, a szappanra, a zsebkendőre és a szalvétára is a szülőktől szedik be a pénzt. Keszei leszögezte: a törvény ezeket a költségeket az intézmények dologi kiadásai között tartja számon, vagyis ez az összeg sem kérhető el a szülőktől. Mint mondta, fel kell végre számolni az évek óta tartó, törvénysértő pénzszedési gyakorlatot az oktatási intézményekben. A szülők eddig azért fizettek, mert féltették gyermekeiket az esetleges megtorlásoktól, és a jogaikkal sem voltak tisztában. Az APEH szakértői véleménye és az ombudsman jelentése azonban végre megakadályozhatja a jogsértést. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése szerint jogszerűtlen az iskolák pénzszedési gyakorlata, mert olyan dolgokért is fizetettnek a gyerekekkel, amelyek közvetlenül az iskola pedagógiai programjához kapcsolódnak, márpedig ezeket minden intézménynek ingyenesen kellene biztosítania. Az ombudsman leszögezte: az osztálypénzszedés jelenlegi gyakorlata több helyen sérti a jogbiztonság, a tisztességes eljárás követelményét, a művelődéshez, az oktatáshoz és az emberi méltósághoz való alapvető jogot.
Szabó Máté jelentése kapcsán Keszei igen keményen fogalmazott. Leszögezte: ha a fenntartó nem tudja finanszírozni saját pedagógiai programját, akkor zárja be az intézményt. Ugyanakkor elismerte, hogy az évek óta tartó kormányzati elvonások jelentős mértékben hozzájárultak a jogsértő helyzet kialakulásához, ezért mind az államnak, mind a fenntartóknak radikális változtatásokat kell végrehajtaniuk. Az érdekvédő szerint a gazdasági válság kitörése óta egyre gyakoribb, hogy szegényebb családok a kosztpénzből kénytelenek elvenni a kirándulás és a színház költségeire, aminek az a következménye, hogy a gyerek egy hétig zsíros kenyeret eszik.
A tanárok másképp látják a helyzetet. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke lapunknak leszögezte: az ombudsmannak igaza van abban, hogy jogsértő pénzt kérni a gyerekektől a pedagógiai programhoz kapcsoló rendezvényekért, így a kirándulásokért, erdei iskolákért. A jogsértést azonban nem a pedagógusok követik el, hanem azok, akik nem biztosítják az ehhez szükséges összeget. Kerpen emlékeztetett: a kormány öt év alatt 100 milliárd forintot vont ki a szférából, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a színházjegyek, hangversenybérletek kifizetését. Arra a kérdésre, hogy az önkormányzatok miért olyan pedagógiai programot fogadnak el, amit képtelenek finanszírozni, Kerpen leszögezte: a fenntartó két dolgot tehet: vagy jó programot vállal fel, amelynek nem minden elemét tudja finanszírozni, és ezzel törvényt sért, vagy pusztán tanórai foglalkozásra redukálja az oktatást. Ha a szegényebb fenntartók nem vállalnák fel a pluszfeladatokat, akkor végképp megszűnne az esélyegyenlőség Magyarországon, és kettéválna az oktatás a szegények és gazdagok iskoláira. A tanárok ezért az ombudsmanok, a fenntartók és a szülői szervezetek bevonásával kerekasztal-tárgyalásokat kezdeményeznek arról, hogyan lehetne finanszírozni azokat az iskolai rendezvényeket, amelyek ugyan szerepelnek a pedagógiai programokban, de a fenntartóknak nincs rá pénzük.
origo.hu
Ez történt az ország karácsonyfájának utcájában - galéria
