Rendelet a segítő kutyákról

Több országos botrány és sérült embereket megalázó helyzetek sora után megszületett végre az a jogszabály, amely a segítő kutyák alkalmazásának körülményeit szabályozza. A szociális és munkaügyi miniszter nemrégiben hatályba lépett rendelete alkalmas lehet arra, hogy végre tisztázza: a sérült emberek kutyáik segítségével tudják megtenni azt, amit az épek. Az érintettek mindezek mellett úgy vélik, van még mit csiszolni a rendeleten.

Lehetőség az önálló életre. A vakvezető kutya látássérült gazdáját segíti a tájékozódásban, a mozgáskorlátozott személyt segítő kutya gazdája mindennapos tevékenységét könnyíti meg. A hangot jelző kutya a hallássérült ember számára veszélyt vagy egyéb fontos információt jelentő hangokra figyelmeztet, a rohamjelző az epilepsziás, vagy más krónikus, rohamszerű állapotoktól veszélyeztetett betegnek jelzi a rosszullét közeledtét és roham idején segíti. Személyi segítő kutyával a fogyatékos ember képes arra, hogy önállóan éljen, a terápiás kutyát pedig a gyógypedagógiai, pszichológiai, pszichiátriai, konduktív pedagógiai, illetve a rehabilitációs munkában használják.

Az ígérthez képest egy év csúszással ugyan, de megszületett és a napokban hatályba lépett a szociális és munkaügyi miniszter rendelete a segítő, azaz vakvezető, mozgássérült, illetve személyi segítő, rohamjelző és a terápiás kutyákról, valamint azok alkalmazásáról. Az elmúlt években országos botrányokká duzzadt, vak vagy mozgássérült embereket ért atrocitások és a közvélemény felhördülése után döntött úgy a tárca, hogy szabályozza az addig átláthatatlan helyzetet.
A rendelet megszületéséhez kétségkívül hozzájárult Németh Vilmos makacssága is, akit vakvezető kutyájával 2007 őszén nem engedtek be vásárolni az egyik budapesti Intersparba. Az ÁNTSZ tiltására hivatkoztak, amelyről azonban lapunk kiderítette: nem létezik, az országos tiszti főorvos pedig körlevélben közölte, hogy a vakvezető kutyákat be kell engedni az élelmiszerboltokba. Cikkünk nyomán az áruház vezetői elnézést kértek a fiatalembertől, és fájdalomdíj gyanánt félmillió forintot ajánlottak fel a csepeli vakvezetőkutya-kiképző iskolának. Az esetet újabbak követték, a szintén vak panaszosokat a Tescóból és a DM-ből tiltották ki a kutyájuk miatt. Később hasonló megalázó tapasztalatokról számoltak be mozgássérültek is.
A most hatályba lépett 27/2009. (XII. 3.) rendelet szerint a kiképzett, ápolt és megfelelő iratokkal rendelkező, habilitációs feladatokat ellátó, azaz segítő kutyák ezentúl az eddig tiltott helyeken törvényesen is segíthetik szintén kiképzett gazdájukat. Ilyenek például a tömegközlekedési eszközök, üzletek – közöttük az élelmiszert árusítók is –, a vendéglátóhelyek, a bevásárlóközpontok, piacok, szálláshelyek, játszóterek, közművelődési, oktatási, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények és a közfürdők.
Számos kedvező pontja mellett maradt még csiszolni való a jogszabályon – közölte lapunkkal Németh Vilmos. Elmondta: örül, hogy végre a sérült embereknek nem kell megalázkodniuk napi teendőik intézése közben, s a kutyájuk elkísérheti őket a munkahelyükre, iskolájukba. Több fontos kérdést azonban nem vagy nem megfelelően szabályoz a rendelet. Részletesen tárgyalja a vizsga körülményeit, de az nem derül ki belőle, hogy vajon milyen tudással kell bírnia a vakvezető, mozgássérült-segítő, hangjelző vagy éppen rohamjelző, illetve terápiás kutyának. A tervek szerint rövidesen több szervezet is képezheti majd ezeket az állatokat, de nem tudni, hogy milyen közös kritériumoknak kell megfelelniük. Nem esik szó a kutyák tudásának szinten tartásáról, azaz a rendszeres reflex-felfrissítésükről sem, ami nélkül azonban a kiképzéskor tanultak elveszhetnek. A falun élő vakvezető kutya például akkor képes jól ellátni a feladatát, ha szükség esetén gazdáját el tudja kísérni a nagyvárosi orvosi rendelőbe is. Ehhez azonban az szükséges, hogy a korábbi tudását frissen tartsa, legalább úgy, hogy kiképzői időnként gyakorolnak vele.
Mivel a működő mozgólépcső becsípheti az állat lábát, a jogszabály megengedi, hogy a segítő kutyákkal gazdáik az éppen álló mozgólépcsőt használják. Németh szerint a jogszabálynak rendelkeznie kellett volna arról is, hogy a sérült emberek a lépcsőt meg is állíttathassák. Német Vilmos beszámolója szerint nemrégiben a Ferenciek terén szállt volna metróra, és kérte, állítsák meg a lépcsőt, míg leszaladnak rajta a kutyájával. Elküldték, mondván, csúcsidőben nem állhat a mozgólépcső, sétáljon inkább át a Kálvin térre. – Ilyen formájában a rendelet nem oldja meg minden, kutya segítségére szoruló ember közlekedését, hiszen a metró dolgozói ugyanezt kérhetik a mozgássérülttől is, ha az utazni szeretne.
A szociális minisztérium később kíván válaszolni Németh Vilmos felvetéseire.