sMahmúd Ahmadinezsád hétfőn találkozott brazil kollégájával, Luiz Inácio Lula da Silvával, aki kiállt Irán békés célú atomprogramja mellett, cserébe Ahmadinezsád hivatalosan is kérte a nagyobb brazil szerepvállalást a közel-keleti konfliktusban. Kedden az iráni elnök megállapodott Evo Moralesszel a bolíviai lítium kitermeléséről, és az újabb energiaügyi egyezményen kívül a távközlésben is együttműködik a két ország.
Ahmadinezsád persze nem kizárólag megállapodások kötése miatt látogatott el Latin-Amerikába, és gyakori utazásai azt igazolják, hogy a közel-keleti konfliktusnak most már vannak, lesznek latin-amerikai szálai is: két hete Izrael államfője, Simon Peresz öt napig tárgyalt Brazíliában – Izraelt régóta aggasztják az egyre szorosabb iráni–venezuelai kapcsolatok –, a múlt héten pedig Mahmúd Abbász palesztin elnök járt Lulánál.
Ahmadinezsád latin-amerikai körútja az egyik brazil politológus szerint stratégiai célt is követ, erősödő latin-amerikai jelenlétével akarja ellensúlyozni az Iránt nyugtalanító tényt: két közvetlen szomszédja, Afganisztán és Irak területén nem lebecsülendő erejű amerikai csapatok állomásoznak.
Tavaly óta felgyorsultak a geopolitikai változások Latin-Amerikában: az Egyesült Államok a tavaly a dél-amerikai vizek felügyeletére újjászervezett negyedik flottájával Brazíliát sarkallta saját védelmi rendszerének megerősítésére, hiszen Brazília így már veszélyben érzi újonnan felfedezett nyílt tengeri olajlelőhelyeit. Október végén végül az amerikaiak az ecuadori Mantában lévő támaszpontjukat – a Bogotával aláírt egyezmény alapján – hét kolumbiai támaszpontra cserélték Venezuela szomszédságában.
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?