A hazai egyetemek oktatásieszköz-parkja ráadásul borzasztóan elavult, fejlesztés nélkül súlyos hátrányba kerülhet a felsőoktatás. A csődtől nem véd meg, de a jól gazdálkodó intézmények fejlesztési törekvéseit segítheti, hogy januártól az egyetemek maguk gazdálkodhatnak az állami vagyonnal.
A felsőoktatásban az utóbbi években jelentős mértékben történt ingatlanfejlesztés a magántőke bevonásával, azaz PPP-konstrukcióban. Nagy János professzor, az NVT elnöke ismertette a vagyonleltár eredményeit, és meg is nevezte a nehézségekkel küzdő intézményeket: az Eötvös József Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem vállalt a hozzá tartozó állami vagyon értékénél nagyobb terhet.
*
Jelentős a kockázat a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola, Esterházy Károly Főiskola esetében is, ahol a PPP-beruházások meghaladják az állami ingatlanvagyon értékének 50 százalékát. Így ezekben az intézményekben egyre komolyabb anyagi gondot jelent a fejlesztés költségeinek viselése. Leszögezte: jobb helyzetben vannak azok az intézmények, amelyek nem vállaltak ekkora kockázatot, és fejlesztési programjaikat a jelenleg folyó EU-forrásokból tudják fedezni. Náluk csak a jelentősen növekvő működési költség fedezetének biztosítása okozhat gondot.
A professzor a vagyonleltár alapján rámutatott arra is: felsőoktatásban a legnagyobb problémát az elavult berendezések és műszerek jelentik, amelyeket rövid időn belül le kell cserélni, ellenkező esetben a nemzetközi versenyben jelentősen lemaradhatnak a magyar egyetemek. Az oktatásban használt gépek, műszerek elhasználtsága átlagosan 75 százalékos, vagyis korábbi értéküknek csupán negyedét érik. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy a még mindig használt gépek csaknem fele annyira öreg, hogy papíron már egyetlen forintot sem érnek.
A professzor leszögezte: az állami felsőoktatási intézmények vagyonleltára szerint az egyetemek vagyonának könyv szerinti bruttó értéke 513 milliárd forint. A vagyon döntő része néhány iskola kezében összpontosul: az ingatlanvagyon több mint 70 százalékát 7 egyetem kezeli, alig 30 százalékát 20 intézmény. Ötvenmilliárd forintnál nagyobb eszközállománnyal 5 egyetem, az orvosképzést folytató 4 intézmény (Debreceni Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem), valamint az ELTE rendelkezik. Az egy hallgatóra jutó ingatlan átlagosan 13,4 négyzetméter, értéke 1,409 millió forint. Az átlagos terület kétszeresét meghaladó az ellátottság a Semmelweis Egyetemen, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a Dunaújvárosi Főiskolán, másfélszeres vagy több a Debreceni Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.
A vagyonleltár elkészítését főként az indokolta, hogy a felsőoktatási törvény módosítása értelmében januártól az állam helyett az iskolák rendelkeznek a hozzájuk rendelt állami vagyonnal.
– A huszonhét állami felsőoktatási intézmény közül tizennégyen már aláírták a vagyongazdálkodási szerződést, az iskolák másik felével januárban kötjük meg a megállapodást, így a következő évtől minden felsőoktatási intézmény maga gazdálkodhat a vagyonával – jelentette ki lapunknak Nagy János elnök. Leszögezte: a jövőben az iskoláknak nem kell külön engedélyt kérniük az MNV Zrt.-től ahhoz, hogy például bérbe adják az ingatlanjaikat, vagy értékesítsék a vagyonuk egy részét, csupán bejelentési kötelezettségük lesz. Mindemellett a fenntartótól az értékesítéshez ezután is be kell szerezni a megfelelő engedélyeket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyetemek nem élhetik fel az állami vagyont. Egy eladott ingatlan értékét nem fordíthatják működésre, például nem költhetik el rezsire, vagy nem törleszthetnek belőle adósságot. A törvény előírja, hogy kizárólag fejlesztésre, beruházásra hasznosíthatják az állami ingatlan értékéből befolyó összeget. Kitétel az is, hogy az állami vagyon értéke nem csökkenhet. Ilyen fejlesztési beruházás lehet, ha egy egyetem eladja két elavult épületét, és egy korszerű, új gépekkel felszerelt labort hoz létre. Az NVT elnöke leszögezte: ha mégsem készülne el a tervezett beruházás, akkor az állami vagyon értékesítéséből befolyt pénzt az egyetemnek be kell fizetnie az államkasszába. Az elnök ugyanakkor elismerte, hogy komoly fizetési nehézségekkel küzdő egyetemeket nem húzza ki a bajból a vagyongazdálkodási jog, hiszen az intézmények a pénzt nem használhatják tűzoltásra, de így legalább nem lehet az állami vagyont elherdálni. A szakember kifejtette: az egyetemeknek a működési költségeket és az adósságtörlesztést a saját bevételeikből kell megoldaniuk.
