Mindennapossá vált, hogy egyes szülők a gyermeküket állítólagosan ért sérelmeiket pofonokkal, trágár szitkokkal torolják meg. Ha nincs komolyabb testi sértés, a megalázott pedagógusok eszköztelenek a támadásokkal szemben. Néhány hónapja harangozta be az MSZP, hogy törvénymódosítási javaslatuknak köszönhetően jelentősen csökkenhet a szülők, hozzátartozók által a tanárok sérelmére elkövetett brutalitás. A módosítás lehetővé tette volna, hogy az iskolák szervezeti és működési szabályzataikban meghatározhassák a biztonságos működés előírásait. A „viselkedési kódexet” megszegőkkel szemben szabálysértési eljárást lehetett volna indítani, büntetésként akár 150 ezer forint pénzbírsággal. A változtatás azonban tegnap elbukott az Országgyűlésben a közoktatási törvényt átalakító szocialista törvénymódosítás szavazásán. Így eszköztelenek maradnak az iskolák a tanárokat terrorizálókkal szemben. A szabálysértési eljárásra vonatkozó passzus eltörlését a Fidesz kérte, s a szocialisták is megszavazták.
– Egyetértünk az erőszak megfékezésével, csakhogy a kérdést az MSZP alkotmánysértő módon akarta szabályozni, ami káoszt okozott volna – indokolt lapunknak Pósán László, a Fidesz oktatáspolitikusa, hozzátéve, ezt hónapokkal ezelőtt jelezték a szocialistáknak. Szabálysértési eljárás ugyanis akkor kezdeményezhető, ha valaki törvényt, kormányrendeletet vagy önkormányzati rendeletet sért. Az iskola belső intézményi szabályzata nem számít jogszabálynak. Pósán szerint a gyakorlatban megvalósíthatatlan a szabályozás: az egyik iskolában tiltják a köpködést, a másikban nem. Központi szabályozás híján a rendőrök minden iskolában kénytelenek lennének részletesen tanulmányozni az szmsz-t, hogy eldöntsék, kell-e intézkedniük – jegyezte meg a politikus. Kijelentette: az erőszak elleni fellépéshez egységes törvényi szabályozás kell. A szankciók késedelme szocialista felelősség, új javaslat helyett bukásra ítélt indítványt támogattak – vélte.
A közoktatási törvény más lényeges pontjait módosítani kívánó szocialista javaslat is elbukott. Ezért 2012 helyett két évvel később tették kötelezővé a diplomát adó képzésekre felvételizők számára az emelt szintű érettségit. Egy másik módosítás következménye, hogy bár a továbbképzésre fizetett állami támogatást januártól elveszik a pedagógusoktól, nem lehet tudni, mikortól lesz lehetőség ingyen felkészülni a vizsgára. Elfogadták azt a módosítást is, amely szerint csak az lehet iskolaigazgató, akinek vezetési programját a tantestület legalább negyven százaléka támogatja. A Fidesz szerint ez alkotmányellenes, hiszen egy egyszerű többséget igénylő jogszabállyal korlátozza a fenntartók kétharmados törvényben garantált jogát. A Fidesz visszavonatná a jogszabályt.
Nincs vita. A Fidesz kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit a felvételizőknek, ám más feltételek mellett, mint az MSZP. Törvényjavaslatuk értelmében a kormány határozná meg, mely szakokon, hány tantárgyból lenne alapkövetelmény az emelt szintű vizsga. Az oktatási tárca államtitkára ezt „sima politikai blöffnek” nevezte, mondván, végszavazás előtt áll a közoktatási törvény módosítása, amely a kormánynak lehetőséget ad annak meghatározására, milyen alapszakoknál írja elő az emelt szintű érettségit – reagált Arató Gergely.
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja