Nem vagyok reformellenes, de az elmúlt öt év tapasztalatai alapján be kell látni, hogy a kétszintű érettségi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – jelentette ki lapunknak Szabó Gábor. A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke leszögezte: ma a legtöbb helyre középszintű érettségivel is be lehet kerülni, ami teljességgel nonszensz, hiszen a vizsga olyan könnyű, hogy egy humán beállítottságú ember könnyedén megírja a matematikavizsgát ötösre, és bekerül természettudományos képzésre, a diákok kevés alapismerete miatt azonban drasztikusan romlik a felsőoktatás színvonala.
Az MSZP és az SZDSZ által elfogadott törvény kapcsán, amely 2012-től lehetővé tenné az iskoláknak, hogy bármelyik intézmény saját hatáskörben megkövetelje az emelt szintű vizsgát, Szabó kifejtette: a jelenleginél egy árnyalattal jobb lenne a rendszer, de ez sem jelentene hosszú távon megoldást. Az iskolák nagy része ugyanis a hallgatókért folytatott verseny miatt továbbra sem írná elő alapkövetelményként az emelt szintű vizsgát. Amíg a kormány a hallgatói létszám alapján fizeti a normatív támogatást, addig a felsőoktatási intézményeknek megélhetésük érdekében arra kell törekedniük, hogy minél több fiatalt vegyenek fel még akkor is, ha ez a minőség rovására megy. Ebben a helyzetben csak az jelentene megoldást, ha az oktatási kormányzat kiemelt támogatást fizetne azon egyetemeknek, amelyekben a többinél lényegesen magasabb a bekerülési átlagpontszám. Ha az erre irányuló rektori javaslatot elfogadná a kormány, az egyetemek egy része bizonyára megkövetelné a magasabb fokú matúrát, hiszen így a kevesebb hallgató miatt nem esne el az állami támogatás jelentős részétől.
Ma egyébként csak úgy lehet megkövetelni az emelt szintű vizsgát a hallgatóktól, ha az azonos képzést folytató egyetemek erről megegyeznek, és mindannyian kötelezővé teszik azt. Jelenleg az orvosi és az állatorvosi karokon, valamint bizonyos nyelvszakokon alapkövetelmény a magasabb vizsga.
A Fidesz parlament előtt fekvő javaslatáról, amely az ország összes képzésén felvételi követelményként írná elő a magasabb fokú vizsgát, Szabó már jóval pozitívabban nyilatkozott: a Magyar Rektori Konferencia relatív többsége támogatja a vizsga általános kötelezővé tételét, mert így mindenkire ugyanazok a feltételek vonatkoznának. Egyik iskola sem tudna kibújni a szabályok alól, így a hallgatókért folytatott verseny igazságos lenne. A nagyon gyenge képességű diákok sem tudnának bekerülni a felsőoktatásba, így a színvonal is emelkedne. Szabó szerint ugyanakkor a legjobb megoldást a hagyományos érettségirendszer és az egyetemi felvételi vizsga visszaállítása jelentené.
– Az igazság az – mondta a főrektor –, hogy amíg a középszintű vizsga túl könynyű, addig az emelt szintű vizsga elképesztően nehéz, amire az iskolák egy részében képtelenek lennének felkészíteni a gyereket. Emelt szinten sokszor olyan ismereteket követelnek meg a gyerekektől, amilyeneket én az egyetemi szigorlaton kérek tőlük számon. A régi érettségi nehézségi foka volt az ideális, az egyetemekre pedig központi írásbeli felvételi vizsgával lehetne bekerülni.
Leszögezte: mindenképpen vissza kellene állítani az egyetemek szóbeli felvételi vizsgáztatási jogát is, hiszen így kiszűrhetők lennének azok a diákok, akik ugyanolyan jól megírták az írásbelit, ám egyéb adottságaik miatt nem alkalmasak a pályára, illetve még egy esélyt kapnának azok, akik ugyan elrontották az írásbelit, ám tehetségesek.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
