A kormány csak a Mazsihiszt kompenzálta

Egyik utolsó valláspolitikai intézkedéseként a Bajnai-kormány évi kétszázmillió forinttal növelte meg 2011-től kezdődően a négy történelmi felekezet egyikének, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének az örökjáradékát. Úgy tűnik, a különalku különösen a katolikus egyházzal, illetve a nem neológ irányzatú zsidó vallási irányzatokkal szemben méltánytalan.

Örökjáradék jár a hajdan elkobzott, államosított, de a rendszerváltozás után természetben vissza nem igényelt felekezeti ingatlanok után az egyháziingatlan-rendezési törvény értelmében. A Bajnai-kormány nem verte nagy dobra múlt év végén, de a Magyar Közlönyben megjelent: a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) – a négy tradicionális felekezet közül egyedül – 200 millió forintos kiegészítésben részesül. Az összeg beépül az évenkénti örökjáradékba. Az egyedi korrekció indoklása annyi, hogy ez által tudja a Mazsihisz a zsidóság érdekében kifejtett tevékenységét „a korábbi szinten fenntartani”.
– Egyházi ügyekért felelős államtitkárságom idején dolgoztuk ki a református és az evangélikus egyházzal azt a megállapodást, amelyben szerepel a rájuk vonatkozó járadékkiegészítés – utalt Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a 2001-es évre. Mint mondta, a megállapodást az tette szükségessé, hogy az 1991-es ingatlanrendezési törvény nem vonatkozott az elkobzott bérházingatlanokra, márpedig a protestáns egyházak vagyona jelentős részben ilyen volt. Már akkor jelezte az Orbán-kormány, hogy a katolikus egyház irányában is rendezendő ez a kérdés, de a 2002-es választások eredménye miatt félbeszakadt a tárgyalási folyamat. Érdeklődésünkre, hogy mi a véleménye a Mazsihiszt kedvezményező kiegészítésről, Semjén előrebocsátotta: a közlöny szövegéből nem derül ki, milyen szempontok alapján számolta ki a kormány a 200 millió forintot. Személyes véleményként elmondta, szerencsésebb lett volna, ha a kormány nemcsak a Mazsihiszra, hanem a katolikus egyházra is gondol, figyelemmel közfeladat-átvállalására és a katolikusság arányára a magyar társadalomban. Hozzátette: szerinte a most megítélt pénzből rendezni kellett és lehetett volna a Mazsihiszen kívüli, tehát a nem neológ zsidó irányzatok igényét is.
Munkatársunknak Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rabbija megdöbbenésének adott hangot, leszögezve, nem értesültek a kormányhatározat előkészítéséről. – Azokat a forrásokat, amelyek a zsidó közösségi élet újjáélesztésére szolgálnak, valós társadalmi kontroll mentén kell elosztani – fejtette ki Köves. Szerinte ennek alapja lehetne például, hogy mely hitközségekhez és milyen arányban irányítják adóegyszázalékukat a honi zsidók. Felidézte, a Mazsihisz csupán egy irányzat képviselője a színes hazai zsidó vallási palettán.
A Kormányszóvivői Iroda lapunknak úgy válaszolt: a Mazsihisz ugyanolyan indok és egyeztetés alapján kapott kiegészítő járadékot, mint annak idején a református és az evangélikus egyház. Kérdésünkre, a katolikus egyház miért maradt ki ebből, az volt a kormányválasz: „a katolikus egyház nem kezdeményezett tárgyalást a kiegészítő járadékról”.

Katolikusok hátrasorolása. Részesültek-e a katolikusok valamilyen különjuttatásban 2009 végén? – kérdeztük Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseket. A megyés főpásztor csak arról tudott beszámolni, hogy az európai és hazai költségvetési forrású pályázataiknak csak elenyésző része nyert tavaly. Az érsekség központi, műemlék jellegű épületeinek felújításához egy fillérnyi támogatással sem járult hozzá az állam.