Nem teheti meg az Apostoli Szentszék, hogy bárkit is kizár a vizitből, egyszerűen befogadó jellege miatt. A támadás – amelyet még egyes szentszéki bíborosok is rendkívül veszélyesnek neveztek – ellenére nem várható látványos biztonsági intézkedések bevezetése. Federico Lombardi vatikáni szóvivő szerint „a pápát nem lehet százszázalékosan megvédeni egy olyan fal építése nélkül, amely elválasztja őt a hívektől”, ezt pedig ő egyértelműen elképzelhetetlennek tartotta. A zavart elméjű nőt senki nem vizsgálta át, mielőtt beengedték volna a bazilikába, hiszen a pápai áldásra összegyűlő tömeget nem szűrik – csak egy fémérzékelő kapun kell átmenni –, nem is szűrhetik meg. Az egyetlen lehetőség a pápa személyes védelmének megerősítése, de csak oly módon, hogy az ne szúrjon szemet, és ne távolítsa el a hívőket és kíváncsiskodókat az egyháztól. A pápa az Ali Agca-merénylet óta golyóálló üveg mögül integet a tömegnek speciális autójából, de valójában sokkal jobban van védve, mint azt hinnénk.
Az Apostoli Szentszék hadseregét jelentő svájci gárda például nem csupán az alabárd használatához ért, amellyel fel van fegyverkezve, de tűz- és tömegoszlató fegyverek működtetésére is ki van képezve – egyes kapuknál ezek az eszközök készenlétben is állnak –, s olyan gyakorlatokat is végeznek, amely során a Vatikánra támadó idegen haderőt kell visszaszorítaniuk. A tarka ruhájú fiatalokról és kiképzésükről kevés információt adnak ki, de az sokat elárul, hogy a gárdát nemzetközileg is a legjobbak közt tartják számon, amelynek azonban szinte soha nincs alkalma, hogy bebizonyítsa rátermettségét. Annyit azonban lehet róluk tudni, hogy nemcsak híres ruhájukban, de civilben is szolgálatot teljesítenek, például a pápa külföldi útjain legalább ketten kísérik, vagy mikor a Szent Péter téren körbeviszik áldást osztani. A jelenleg 134 tagú hadsereg – hasonlóan az egyházi állam többi szervezeti egységéhez – szinte tökéletes szervezettséggel és hatékonysággal büszkélkedhet. Tagjai 18 és 30 év közötti, 174 centiméternél magasabb, feddhetetlen előéletű svájci katolikus férfiak lehetnek, akik az alpesi állam hadseregének kötelékében kapják a kiképzést. A hadsereg vezetője általában a svájci hadseregben is előkelő rangban van; érdemes megjegyezni, hogy a luzerni Pfyffer von Alishofen család nem kevesebb, mint 12 tagja töltötte be a felelős beosztást.
A svájci elitgárda 1506 óta őrzi a katolikus egyház fejét, s eddig egyetlen alkalommal győzték le őket: 1798-ban Napóleon vonult be a pápai palotába és űzte el onnan VI. Pius pápát. A II. világháború idején a gárda megcsillantotta, milyen is az, amikor valóban készek a harcra. Róma német megszállása idején ugyanis a tengernyi ellenféllel szemben a szürke egyenruhába öltözött pápai testőrség ágyúkat és géppuskákat helyezett a stratégiai pontokra, készen állva az ütközetre, ám a németek végül nem támadták meg a Vatikánt, így nem került sor a harcra. Az azonban bizonyos, hogy a svájci testőrség az utolsó tagja haláláig harcolt volna, hiszen esküje is erre kötelezi. 1527-ben a gárda háromnegyede, 147 ember elesett V. Károly császár csapatainak támadása alatt, a maradék 47 VII. Kelemen pápát menekítette el.
A pápa mellett szolgálatot teljesít a gárdán kívül a vatikáni csendőrség is, amely rendvédelmi feladatokat lát el, őrzi a határokat, és a nyomozások is hozzá tartoznak. Sokat segít a munkájában az olasz rendőrség és csendőrség is, amely koordinálja esetenként a tömegeket a Szent Péter téren, ám bűnügyi felderítésben csak a vatikáni testület járhat el, hacsak nem engedi ezt meg a Szentszék az olaszoknak. Az Ali Agca-merényletnél megengedte, így a török merénylőt olasz detektívek faggatták, és olasz bíróság ítélte el.
origo.hu
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés
