Albérletre költenék a krízisalap egy részét

A családok utcára kerülésének megakadályozására költené a krízisalap egy részét a Máltai Szeretetszolgálat. A szolgálat arra kéri a kormányt, hogy a keret jelentős hányadát fordítsák az utcára kerültek albérleti támogatására – tudta meg lapunk. A szeretetszolgálat alelnöke szerint azonnali beavatkozásra van szükség, a válság miatt ugyanis rengetegen kerültek utcára, áprilisban pedig újabb tömegek válhatnak hajléktalanná.

Díjazták. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalát tüntette ki a Hajléktalan Emberért Díjjal a Hajléktalanokért Közalapítvány. Vecsei Miklós, az alapítvány kuratóriumának elnöke szerint az elmúlt években Szabó Máté és munkatársai rengeteget tettek a hajléktalanok jogaiért magánemberként és hivatalos személyként egyaránt. A hivatal például több alkalommal is szót emelt az ellen, hogy a fővárosban azért raknak a padok közepére korlátot, hogy az utcán élők ne tudjanak ráfeküdni. Azzal kapcsolatban, hogy több médium alkalmatlannak kiáltotta ki Szabó Mátét az emberi jogok védelmére, mert korábban arról beszélt, hogy léteznek a cigánybűnözésnek sajátos jellemzői, Vecsei leszögezte: mi nem csupán a szavak, hanem a cselekedetek alapján ítélünk, Szabó Máté pedig nagyon sokat tett az utcán élő emberekért.

Rendkívül szigorú feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki pénzhez jusson a krízisalapból. A merev szabályozás miatt a rászorulóknak csupán töredéke kap támogatást, és az elosztás módja is kifogásolható, mert a pénzt legtöbbször nem konkrét célokra adják.
– Több ezer ember van Magyarországon, aki nem jogosult a krízisalap támogatására, miközben olyan helyzetben van, hogy már a lakását is elveszítette – mondta lapunknak Vecsei Miklós, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke. A szakember leszögezte: azt kérik a kormánytól, hogy a lehető leggyorsabban terjessze ki a krízisalap keretét azokra az családokra is, amelyek utcára kerültek vagy éppen kilakoltatás előtt állnak. Számukra rendszeres, több hónapon át tartó albérleti támogatást kell biztosítani annak érdekében, hogy a családok ne szakadjanak szét, és hogy a gyerekek élete ne kerüljön veszélybe. A szeretetszolgálat a családok átmeneti otthonaiból kikerülőknek további hathavi albérleti támogatás folyósítását javasolja, az otthonban tartózkodás maximális ideje ugyanis csak másfél év.
Vecsei emlékeztetett: most is rengetegen élnek utcán, erdőben, sátorban, áprilisban pedig lejár a kilakoltatási moratórium, amelynek következtében várhatóan újabb tömegek, családok kerülnek majd utcára. Hozzátette: a helyzet annyira súlyos, hogy már nincs idő törvénymódosításokra, megelőzési koncepciók felállítására, az azonnali tüneti kezelés az egyetlen megoldás. Ha a kormány megvalósította volna a másfél éve az asztalán fekvő hajléktalanügyi stratégia alapköveit, így például kisebb összegű, rendszeres lakhatási támogatással segítette volna az anyagilag nehéz helyzetbe kerülteket még a végzetes kilakoltatás előtt, illetve hasonló módszerrel ösztönözte volna a már utcára kerültek újbóli otthonhoz és munkához jutását, akkor most nem tartanánk itt. Ezek azonban nem valósultak meg, így most csak tűzoltásra van lehetőség.
Vecsei szerint a megnövekedett igényeket az ellátórendszer már nem tudja felszívni, a családok átmeneti otthonaiban folyamatosan, még a nyári hónapokban is telt ház van. Hozzátette: a jelenlegi rendszer fenntartása rendkívül gazdaságtalan, hiszen csak a drága ellátási formákat finanszírozza, pedig lennének olcsóbb megoldások is, azokra azonban jelenleg nem jár támogatás. Egy átmeneti otthonban egy család ellátása évente hárommillió forintjába kerül az államnak. Az otthonban lakó családok jelentős része azonban képes lenne önálló életvitelre is, ha albérleti támogatást kapna. Az intézményi ellátásra költött pénz töredékéből lakást lehetne bérelni, egy önálló otthon pedig nagymértékben segítené a család újbóli talpra állását és a szülők munkába állását.
Vecsei szerint a krízisalap jó célt szolgál, ám a pénzelosztás nem elég hatékony, mert túl merev feltételeknek kell megfelelni a jogosultsághoz, miközben konkrét célok nélkül folyósítják a pénzt. Jelenleg a legnagyobb problémák a lakhatásban és a foglalkoztatásban vannak, így ezeknek a bajoknak a kezelésére kellene fordítani a pénzt.
A szakember lapunknak korábban azt mondta: jelentősen megnőtt az utcára került vagy életveszélyes körülmények között élő gyermekes családok száma, az állam azonban mindmáig képtelen volt kiépíteni olyan rendszert, amely megfelelő menedéket jelentene a számukra. Mivel az átmeneti otthonokban férőhelyhiány van, a gyermekes anyák gyakran megpróbálnak elrejtőzni a szociális munkások elől, mert attól tartanak, hogy gyermeküket elszakítják tőlük. A szülők ezért erdőkben, sátrakban húzzák meg magukat a kicsikkel, ezzel azonban életveszélynek teszik ki őket. Vecsei szerint az állam húsz éve adós egy rugalmas szociális lakástámogatási rendszerrel. Ha most nem akadályozza meg a családok szétesését, akkor a gazdasági válság után még hosszú ideig számolni kell az elhúzódó szociális válsággal.
Jelenleg a krízisalapból 20–50 ezer forint, kivételes esetekben 100 ezer forintos egyszeri támogatást kaphat, aki betöltötte 18. évét, de nem nyugdíjas, családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbért, elveszítette a munkahelyét, illetve legalább 20 százalékkal csökkent a jövedelme, vagy lakáshitele törlesztőrészletének növekedése eléri a 20 százalékot, és a kérelem benyújtásának időpontjáig nem részesült 15 ezer forintot meghaladó átmeneti segélyben.