Megerősítése esetén a baloldali Catherine Ashton a lisszaboni szerződés értelmében öt évre töltheti be az Európai Unió külügyminiszterének szerepét. Egyben az Európai Bizottság egyik alelnöke is lesz, ha a január 26-i végső szavazáson ő, illetve a Barroso-csapat megkapja a bizalmat. Az ő irányításával dolgozik majd a több ezer tagból álló, most alakuló diplomáciai testületet. Ami munkastílusát illeti, a külügyekben tapasztalatok nélküli Ashton még december elején azt mondta, a „diszkrét diplomáciát” részesíti előnyben.
Brüsszelben vannak ugyan olyanok, akik kemény összecsapásokra és egyes biztosjelöltek leszavazására is számítanak, de a többségi vélemény úgy tartja, nem ismétlődik meg 2004, amikor a jobboldali olasz Rocco Buttiglionét főként a homoszexuálisokkal szemben kifejtett nézetei miatt ejteni kellett, és Kovács László az energia terén mutatott hiányos ismeretei miatt a jóval kisebb jelentőségű adóügyeket kapta meg.
Schöpflin György néppárti–fideszes képviselőnek arra a kérdésére, hogy a gazdasági kapcsolatok terén mekkora súlyt fektet az emberi jogok betartásának támogatására, Ashton azt mondta, stratégiai megközelítést óhajt, amelynél a gazdaság és az emberi jogok egymást erősítik. A külügyminiszteri poszt munkáspárti várományosa kissé ködösen válaszolt arra a kérdésre, hogy támogatja-e Barack Obama azon akaratát, hogy hosszú távon a nukleáris fegyverek globálisan eltűnjenek, de az elnök tervét jelentősnek értékelte, megerősítve azzal, hogy „már múltamnál fogva is elképzelhetik, mennyire érdekel e téma”. Ashton asszony kétkedésének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Brüsszelben európai katonai parancsnokságot hozzanak létre, amely tervet Franciaország évek óta erőlteti.
Az ugyanakkor szinte bizonyosnak tűnik, hogy az elkövetkező napokban egyes jelöltekkel szemben a képviselők hangja keményedni fog. Ez elsősorban a bolgár Rumiana Jeleva (együttműködés), a cseh Stefan Füle (bővítés) és a magyar Andor László (szociális ügyek) biztosjelöltekre vonatkozik, akiket kommunista múltjuk miatt bírálnak. A közgazdász Andor – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábbi tanácsadójának – meghallgatása holnap lesz. A magyar néppártiak közül tőle várhatóan elsősorban Őry Csaba kérdez majd.
Andor Lászlónak a várhatóan tavasszal kormányra kerülő Fidesz szemében rossz volt a belépője azért is, mert Bajnai Gordon miniszterelnök Andort úgy jelölte Barrosónak, hogy személyéről előtte nem konzultált a magyar parlamenti ellenzékkel. Korábban általános volt a várakozás, hogy a magyar biztos a pénzügyeket kapja meg, de végül is Barroso az annál könnyebb súlyú szociális ügyek tárcáját bízta rá. A meghallgatásokon a képviselők azt kívánják felmérni, hogy a biztosjelöltek mennyire lesznek képesek feladatuk ellátásra, milyen ismereteik vannak, mennyire elkötelezettek Európa mellett, és mennyire függetlenek.
origo.hu
Diplomáciai nagyüzem Budapesten: mindenki ránk figyel
