Bulgáriában kétféle cigány él, a keresztény bolgár és a muzulmán török romák. E két csoport nem fogadja el egymást, s mindkettőjüket kirekeszti a bolgárok többsége. E társadalmon belül is nagyok a különbségek, hiszen a töredékük nagyon gazdag, míg többségük a szegénységi küszöb alatt él. Középosztály szinte nem létezik.
A bulgáriai romák az európai cigányság közel 10 százalékát adják, számuk 1998-hoz képest az utóbbi tíz évben megháromszorozódott. Egyes politikusok azzal riogatnak, hogy amennyiben nem történik változás, úgy 25 év múlva a 15–25 év közötti fiatalok körében a romák aránya elérheti a 40 százalékot. Ezzel szemben sokak szerint a probléma túl van dramatizálva, s vannak ugyan bajok a roma integrációval, a legnagyobb azonban a szegénység, nem az, hogy 20 vagy 50 év múlva elfoglalják az országot.
A szerb határ felől Szófia előtt, a körgyűrű előtt egy roma gettó látványa fogadja az autós turistákat. Akinek van bátorsága és beljebb merészkedik az egymás mellé felsorakozott furgonok között, ahogy ezt Thomas Hamerberg, az Európa Tanács svéd emberi jogi biztosa tette, borzalmas állapotokban csöppen. A sokat látott svéd elnököt is megdöbbentette, amikor 50 romát látott egy furgonban lakni. Az egész gettóban csak egy vízcsap van, nincs csatorna és nincs egyetlen WC sem. Az életkörülmények embertelenek. Sok roma úgy veszítette el otthonát, hogy lakóházuk helyén valamelyik üzletlánc áruházat, parkolóházat épített, és eleinte ideiglenesen költöznek a gettókba. Döntő többségük azonban már évek óta a gettóban lakik, és eléggé kilátástalannak tűnik, hogy újból otthonhoz jussanak. A bolgár fővárosban 130 ezer roma él, nagyobb részük néhány gettóban összesűrítve.
A politikai pártok kihasználják, hogy a cigányok a megélhetési küszöb alatt élnek, s sokszor egyetlen bevételük a szociális segély. Nem érdekli őket a politika. Az etnikai pártok sem boldogulnak velük. Így teljesen érthető, hogy választáskor 50-60 euróért eladják szavazataikat. Ez sok roma családnál az egész havi bevételükkel egyezik meg.
Sok cigány Bulgáriából is megpróbálkozik az Európai Unió tagországaiban vagy a tengerentúlon szerencsét próbálni. Ügyes trükköt találtak ki, hogyan szerezzenek segélyeket Nyugat-Európában. Csak annyit kell tenniük, hogy lemondanak európai állampolgárságukról. Azt mondják, elveszítették a személyazonosságot igazoló okmányaikat és szerb vagy macedón romának adják ki magukat, majd menekültként segélyekből élnek. Bolgár állampolgárként erre nem volna esélyük. Nagy számban találtak így menedékre Franciaországban. Boldogan számolnak be az internetes fórumokon, hogy ott emberszámba veszik őket, bemehetnek kávéházakba, a benzinkutak mosdójába.
Az Európai Bizottság egyik legutóbbi jelentése szerint Bulgáriában a romák továbbra is szegregáció áldozatai. A bizottság aggódik amiatt, hogy a jobboldali kormány szeretné levinni 18 hónapra a munkanélküli-segély folyósítását, amely intézkedés a roma lakosságot érintené leginkább. Lassan félidőhöz közeledik a 2005-ben indult Roma integráció évtizede program a Világbank, a Nyílt Társadalomért Intézet és az ENSZ fejlesztési szervezetének kezdeményezéseként, amely a roma lakosság életkörülményeit hivatott javítani.
A 2015-ig tartó program célja, hogy nyolc ország – Horvátország, Csehország, Magyarország, Macedónia, Románia, Szerbia, Szlovákia és Bulgária – roma kisebbségének javítsa életkörülményeit, segítsen a közösség tagjainak beilleszkedni a társadalomba. Az országok egy-egy évig végzik a program irányítását. Bulgária 40 millió euró értékben szerződött a Világbankkal a 2009–2013 közötti időszakra, az összeg felét szociális célokra, a maradékot óvodák építésére és felújítására költik. Az első eredményeket 2011-re várják.
origo.hu
Autópályán cserélt kereket egy férfi Komáromban
