Évről évre nő az aktív felnőttekre jutó idős eltartottak száma, miközben a gyerekek száma meredeken csökken – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből. A kevesebb gyermekszületés beláthatatlan gazdasági következményekkel járhat, hiszen így minden évben kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, miközben a jelenleg aktívakból is nyugdíjasok lesznek. Ha a kormány nem vezet be a jelenlegi politikával szemben merőben más, gyermekvállalást ösztönző, családbarát gazdaságpolitikát, hamarosan bedőlhet a nyugdíjrendszer, mert nem lesz kinek az adójából finanszírozni az idősek járandóságát.
A KSH elemzésében rámutat: a magyar társadalom öregszik, és ez nem átmeneti jelenség, hanem tartós, egyre súlyosabb folyamat. Az évek óta alacsony (100 ezer alatti) születésszám mellett a várható élettartam növekedése az idősek arányának emelkedését eredményezi. A kedvezőtlen demográfiai változások jelentős elmozdulást eredményeztek a népesség kor szerinti öszszetételében. Míg 1990-ben az átlagos életkor 37,3 év volt, ez a szám csaknem két évtized alatt három és fél évvel nőtt, 40,8 évre. A nők átlagos életkora gyorsabban növekedett, mint a férfiaké. Előbbieké 3,8 évvel, míg az erősebbik nemé 3 évvel lett magasabb, így egy átlagéletkor a nőknél 42,8 év, a férfiaknál 38,5.
Az emelkedésben sajnos nem az élettartam meghosszabbodása játszotta a legfőbb szerepet, hanem a születések számának meredek csökkenése. Magyarországon évtizedeken keresztül több volt a 15 év alatti gyermek, mint a 64 év feletti idős ember. 1990-ben még száz gyermekre 64, 2001-ben azonban már 91 idős jutott. Először 2005-ben haladta meg a 65 éves és ennél idősebb lakosok száma a 15 év alattiakét, az elmúlt négy évben pedig tovább emelkedett az idősek aránya. Számuk jelenleg 10 százalékkal haladja meg a gyermekekét. Az elöregedés kedvezőtlen gazdasági hatásai elérték a társadalmat: míg 1990-ben száz aktív embernek 20, addig tavaly 24 időskorút kellett eltartania.
Budapesten és a nagyvárosokban
a legnagyobb a baj
A településszerkezet adatait összevetve megdöbbentő eredményt hozott a KSH elemzése: a legnagyobb az elöregedés Budapesten. Egy átlagos fővárosi 42,5 éves, ami csaknem 2 évvel haladja meg az országos átlagot. Száz gyermekre 147 idős jut, ez több mint 30 százalékkal magasabb az országos átlagnál, 100 aktív pedig 27 idős embert tart el. Az aprófalvak lakói is öregebbek az átlagnál, ám itt nem a gyermekek és az idősek aránya kirívóan rossz, hanem az aktívak vannak nagyon kevesen. Egy kis faluban 100 aktívra 20 százalékkal több idős eltartott jut, mint általában. A legjobb a helyzet a 2000 és 20 ezer fő közötti kisvárosokban. Ezek alkotják az egyetlen olyan kategóriát, ahol a 15 év alattiak száma még meghaladja a 64 év felettiekét.
Szabolcsban van a legtöbb gyerek
Megyék szerint vizsgálva Budapest mellett az átlagos életkor Zalában és Békésben a legmagasabb (42,2 év), a legalacsonyabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg (38,3 év) és Pest (39,0) megye területén. Békésben 131, Zalában 133, Budapesten 147 időskorú lakos jut száz gyermekkorúra. Az országban mindössze négy olyan megye van, ahol még több a gyerek, mint az öreg: Szabolcs-Szatmár-Beregben 76 idős jut száz gyermekre, Pest megyében 82, Hajdú-Biharban 92 és Borsod-Abaúj-Zemplénben 97. A főváros elöregedésével egyidejűleg megfigyelhető Pest megye fiatalodása: egyre több kisgyermekes család választja a vidéki életformát, és vállalja az ingázást fővárosi munkahelyére. Ha az aktívak és az idős eltartottak arányát nézzük, akkor Békésben, Nógrádban és a fővárosban a legroszszabb a helyzet, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében a legkedvezőbb. Utóbbiakban öt aktív korú lakosra jut egy idős eltartott, az előbbiek esetén azonban kevesebb, mint négyre.
Buda vészesen öregszik,
Újpest a rekorder
Budapest legidősebb területi egysége az V. kerület. Egy átlagos lipótvárosi 46,8 éves. A legfiatalabb kerület Újpest 39,8 éves átlagos életkorral. A fővárosban egyedül Újpest „dicsekedhet” azzal, hogy náluk több a gyermek, mint az idős: 95 idős jut száz 15 éven aluli gyermekre. Az öregedési indexet tekintve az V. kerületen kívül nagyon rossz a helyzet az I., II., és XII., a pesti oldalon pedig a VI. kerületben, itt az értékek meghaladják, illetve megközelítik az országos átlag kétszeresét. Az eltartottsági mutató az első kerületben a legrosszabb, a pozitív csúcstartó pedig itt is Újpest: az I. kerületben alig két és fél aktív korú lakosra jut egy idős, míg a IV. kerületben csaknem hat aktívra marad egy idős eltartott.
Bár az életveszélyes gazdasági következményekkel járó elöregedés jó néhány éve tart, a baloldali kormányok szinte semmit nem tettek a gyermekvállalás ösztönzése érdekében. Két éve stagnál a családi pótlék és a gyes összege, 2012-től pedig háromról két évre rövidítik a gyes időtartamát. A válságra hivatkozva felfüggesztették, majd korlátozták a gyermekek után járó szocpol (vissza nem térítendő lakásvásárlási támogatás) igénybevételét, és a fiatal párok lakáshitelhez jutási lehetőségeit is. Ez lehet az oka annak, hogy sok család tudatosan nem vállal több gyereket: kutatások igazolják, hogy a fiatal párok átlagosan több mint két gyermekre vágynak Magyarországon, ám a valóságban 10 párnál csak 13 gyermek születik.
origo.hu
Menczer Tamás: A következő 3 évben átlagosan 12 százalékkal nő a minimálbér - videó
