Egymásnak feszül tizenkét hang

A huszadik század Sztravinszkijhez és Bartókhoz fogható nagyságú zeneszerzője, Arnold Schönberg Mózes és Áron című operájának színpadra állításával világpremierre készülnek a Nemzeti Filharmonikusok. Kocsis Zoltán, a zenekar fő-zeneigazgatója a csonkán maradt mű harmadik felvonásának szövegére szerzett zenéjével kiteljesedik Schönberg monumentális vállalkozása. A vallásfilozófiai kérdéseket boncolgató Mózes és Áron Kocsis Zoltán által befejezett változatát először január 16-án hallhatja a közönség a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.

Leginkább Mozart Requiemjének befejezéséhez mérhető a Schönberg főművének tartott Mózes és Áron befejezésének jelentősége – hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen Kocsis Zoltán zeneszerző, Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, Kárpáti János zenetörténész és Antal Mátyás, a januári bemutatón is közreműködő Nemzeti Énekkar karigazgatója a kultikus mű színpadra állításának hátterét ismertette. A harmadik felvonásához mindössze a törvény elsődlegességét hirdető Mózes és a választott nép megmaradását legfőbb értéknek tekintő Áron drámai dialógusát írta meg Schönberg, a komponálást azonban a harmincas évek elején félbehagyta.
Az osztrák zeneszerző biblikus zeneművét – több mint ötven évvel a csonka opera zürichi ősbemutatója után – tavaly júniusban itthon is színpadra állították a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon. A Nemzeti Filharmonikusok Kocsis Zoltán vezetésével akkor még csak az opera első két felvonását játszották. – A harmadik felvonáshoz mindössze Schönberg sűrű szövegkönyve állt rendelkezésre. Abszurdnak éreztem, hogy Mózes és Áron párbeszéde, éppen az a folyamat, amelynek végén Áron erkölcsileg megsemmisül, csak prózában hangozhatott el – mondta Kocsis Zoltán, aki a nyári bemutató után rögtön bele is vágott, és Schönberg örököseinek engedélyével, a zeneszerző fennmaradt instrukciójának figyelembevételével zenét komponált a szöveghez.
A Mózes és Áron ritkán játszott, nehezen befogadhatónak tartott zenemű. – Schönberg messze meghaladta a klasszikus összhangzattan kereteit, nyugvópont nélküli zenét szerzett, amelyben a skála mind a tizenkét hangja azonos szerephez jut. A schönbergi atonális komponálás lényege, hogy a zenében nincsenek rímek és középpontok. Schönberg fokozatosan jutott el a dodekafon komponáláshoz, amelynek gyökerei egyébként már Bachnál is felfedezhetők – magyarázta a zeneszerző. – A hangsúlyok nélküli zene esztétikája eltér a megszokottól, annak azonban, aki megérti Schönberg zenei nyelvét, azt a költőiséget, ahogyan a tizenkét fokú hangskála szigorú törvényeit alkalmazza, egyedülálló élményt nyújt – tette hozzá. A január 16-i bemutatón Wolfgang Schöne (Mózes) és Daniel Brenna (Áron) éneklik majd a főszerepeket, a produkció színpadra állításában összesen több mint kétszázharmincan vesznek részt. A koncertet élőben sugározza majd a Bartók rádió, a felvételt pedig elérhetővé teszik az interneten is.