Elbukhat Hiller István felvételireformja

Jelenlegi formájában egyelőre sem a hallgatók, sem a rektorok nem támogatják Hiller István oktatási miniszter felvételireformját, amely több mint 20 százalékkal emelné meg az egyetemeken a bejutási küszöböt. A „reform” mintegy ötezer fiatalt zárna ki a felsőoktatásból.

Nincs egyetértés az oktatási tárca és a szakmai szervezetek között a felvételi-pontszámítás átalakítását illetően, így könnyen lehet, hogy elbukik a Hiller István nevéhez fűződő felsőoktatási felvételireform. A rektorok és a hallgatók is több ponton kifogásolták a módosításokat. Tavaly elsőként számolt be arról a kormányrendelet-tervezetről, amely jelentősen átalakítaná a felvételi- pontszámítási rendszert. A rendelet 2012-től a jelenlegi 200 pontról 240 pontra emelné a minimum ponthatárt, vagyis ennél rosszabb pontszámmal egyetlen felsőoktatási intézménybe sem lehetne bekerülni még akkor sem, ha az adott szakon van üres férőhely. Tavaly még csupán 160 pont kellett a bekerüléshez. A rendelet másik pontja a jelenlegi 40 helyett 50 pluszponttal jutalmazná az emelt szintű érettségit, így az elérhető maximum pontszám 480-ról 500- ra emelkedne.
– Hivatalos álláspontunk csak a jövő héten lesz, de nagy valószínűséggel jelenlegi formájában nem támogatjuk a pontszámítás átalakítását, mert az rendkívül nehéz helyzetbe hozná a vidéki főiskolákat, és mintegy ötezer olyan diákot ütne el a továbbtanulástól, akiket a jelenlegi rendszer szerint felvennének – mondta lapunknak Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke. Az érdekvédő leszögezte: egyelőre nem kaptak pontos statisztikát a minisztériumtól arról, hogy a bekerülési küszöb 200-ról 240 pontra emelése miatt hány diákkal kerülne be kevesebb egyetemre, de becslésük szerint a tavalyi pontszámokat figyelembe véve körülbelül 1500 ingyenes képzésben részt vevő diák és 3-4000 fizetős képzésre járó hallgató esett volna el a továbbtanulástól az új számítási móddal. Miskolczi leszögezte: a hallgatókat főként a vidéki főiskolák veszítenék el, márpedig amíg az iskolák a hallgatói létszám alapján kapják az állami támogatást, addig a kevesebb hallgató egyértelműen csődhöz vezet. Az érdekvédő kijelentette: a fizetős szakokon történő drasztikus ponthatáremelést semmiképpen sem támogatják, hiszen ott a hallgató fizeti a tanulmányai költségeit, így ha esetleg kibukik, az államot nem éri kár, pontszámemelés esetén azonban az esélyt is elveszik tőlük.
– A rektorok írásban szavaznak majd arról, hogy támogatják-e a javaslatot, de a reform jelenlegi formájával szemben több aggályom is van – mondta lapunknak Szabó Gábor, az egyetemi vezetőket törmörítő Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. A professzor leszögezte: a bekerülési minimum korábbi, 160-ról 200 pontra történő emelése az államilag finanszírozott szakokon várhatóan 3 százalékos, míg a költségtérítéses képzéseken 7 százalékos hallgatói létszámcsökkenést eredményez, ami már így is nagyon komoly bevételkiesést jelent a súlyos anyagi gondokkal küzdő egyetemeknek. Szabó szerint félő az is, hogy a küszöb megemelése éppen a hiányszakmák esetében, a műszaki és a természettudományos képzéseken jelentene nagyarányú hallgatói létszámcsökkenést, ami a jelenlegi helyzetben megengedhetetlen. Az emelt szintű vizsgáért adott pluszpontok 10 pontos megemelését ugyanakkor jónak tartja a professzor, ami szerinte elegendő lehet arra, hogy motiválja a hallgatókat a magasabb fokú matúra letételére.
Lapunk tavaly decemberben elsőként számolt be arról a kormányrendelet-tervezetről, amely jelentősen átalakítaná a felvételi pontszámítási rendszert. A rendelet 2012-től 240 pontra emelné a minimum ponthatárt, vagyis ennél rosszabb pontszámmal egyetlen felsőoktatási intézménybe sem lehetne bekerülni még abban az esetben sem, ha az adott szakon még van üres férőhely. Tavaly csupán 160 pont kellett a bekerüléshez, idén már 200 pontra lesz szükség, az újabb emelés következtében azonban már jóval többen szorulnának ki a felsőoktatásból. A rendelet másik pontja a jelenlegi 40 helyett 50 pluszponttal jutalmazná az emelt szintű érettségit, így az elérhető maximum pontszám a jelenlegi 480-ról 500-ra emelkedne.

Ponthatárok. Ma este húzzák meg a keresztféléves, februárban induló egyetemi képzések ponthatárait. Idén kétszer annyian, 5758-an jelentkeztek keresztféléves képzésekre, mint tavaly. A jelentkezők mintegy 80 százaléka mesterképzésre jelentkezett. Az idei keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárásban csak mesterképzésre és felsőfokú szakképzésre lehetett jelentkezni államilag támogatott tanulmányra, alapképzés csak fizetős formában indul.