Rendkívüli szerencsének köszönhető, hogy a Mount Everestet első magyarként megmászó Erőss Zsolt és két társa túlélte a magas-tátrai lavinabalesetet szombaton. Mint arról beszámoltunk, a magyarok Szlovákiában, a Kopki-hegygerincen ereszkedtek lefelé a Dracia Dolinka-völgybe (Sárkány-völgyecske). Legfelül Erőss Zsolt haladt, kötéllel tartotta a társait, amikor a hótömeg megcsúszott alattuk. Száz-százötven méteren át sodródtak a hófolyosón lefelé, szikláknak és jégnek csapódtak. Jégcsákánnyal és a lábukkal próbálták fékezni magukat, Hajdú Péter válla ekkor ficamodott ki, Erőss Zsoltnak mindkét lába eltörött, mire sikerült megállniuk. Erőss és Hajdú sérüléseik miatt nem bírtak mozdulni, harmadik társuk azonban kisebb sebesülésekkel megúszta. Megpróbált segítséget kérni a szlovák hegyi mentőktől, de térerőt csak távolabb talált, ráadásul, mivel nem tudták pontosan, hová sodródtak, rossz helyszínt adott meg nekik.
Mécs László, Erőss Zsolt barátja egy hétfős társasággal éppen a közelben mászott, amikor telefonon riasztották, beszámolója szerint ezzel egy időben hallotta meg a magyarok segélykiáltásait is. Mécs László lapunknak elmondta: hárman indultak a hegymászók segítségére. Viszonylag közel voltak egymáshoz, mégis másfél órába telt, míg a sötétben leereszkedtek hozzájuk egy jeges, sziklás falon. A hegymászókat rossz állapotban találták, ráadásul az idő is hidegre fordult. A magatehetetlen sérülteket biztonságba helyezték, betakarták, fájdalomcsillapítót, enni- és innivalót adtak nekik, Erőss lábát rögzítették, tartották bennük a lelket, és velük együtt várták a szlovák hegyi mentőket. A rossz idő miatt azonban a szlovákok helikopterrel nem tudták megközelíteni őket, ezért negyvenöt hivatásos és önkéntes hegyi mentő gyalog indult a baleset helyszínére. Amikor rájuk találtak, elsősegélyt adtak a sérülteknek, majd rendkívül nehéz terepen, sötétben hordágyakon a Csorba-tóig vitték őket, ahonnan vasárnap reggel kerültek a poprádi kórházba. Cseh László elmondta, a hidegben töltött tíz óra miatt fennállt a veszélye annak, hogy Erőss Zsolt elveszíti az egyik lábát. A legutolsó orvosi vizsgálatok azonban biztatók voltak. Beszámolója szerint a hegymászó agyrázkódást, bokatörést, a másik lábán sípcsont- és szárkapocscsonttörést szenvedett. Több műtét vár rá, és gyógyulása hosszú időt vesz igénybe. Hajdú Péternek kiugrott a válla és két nyakcsigolyája elrepedt, a gerincvelő nem sérült meg, de várhatóan sokáig tart majd az ő rehabilitációja is. A harmadik alpinista kisebb zúzódásokkal megúszta, ő már vasárnap elhagyhatta a kórházat.
A mentők a sérültekkel tegnap este indultak vissza Magyarországra; Erőss Zsoltot a Baleseti Intézetben, Hajdú Pétert a tatabányai kórházban kezelik.
Erőss Zsolt és Mécs László tagjai a Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatnak. Kollár Lajos, az expedíció vezetője lapunknak elmondta: erre az évre tervezték a nepáli Kangchenjunga (Kangcsendzönga) megtámadását. Erőss balesete miatt azonban a világ harmadik legmagasabb, 8586 méteres csúcsának megmászása idén elmarad.
Sorozatos lavinák. Legalább négy ember életét követelte, amikor egymás után két lavina zúdult le vasárnap a berni Alpokban. Az első délelőtt egy síelőt sodort magával, a keresésére indult csapatot, köztük az orvost fél órával később temette maga alá egy újabb hótömeg. Nyolc sportolót élve mentettek ki a hó fogságából, hárman a kórházba szállítás után meghaltak.
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben