Idén szinte teljesen háttérbe szorultak a szakmai kérdések az egyetemek életében, minden a pénz körül forgott. A diákok nagy része eladósodott, az egyetemek pedig bajba kerültek a hitelek megemelkedett törlesztőrészlete miatt. A kormány segítség helyett zárolásokkal, súlyos fizetési késésekkel nehezítette az egyetemek és a hallgatók életét.
Az év elején a szociálisan rászoruló diákok ösztöndíjainak többhetes csúszása okozott gondot. Szűcs Erika akkori szociális miniszter az államilag finanszírozott felsőoktatásban tanulók tanulmányi ösztöndíjainak kifizetését tartotta vissza egy hónapig, majd Hiller István oktatási miniszter a költségtérítéses egyetemi képzésben részt vevő hátrányos helyzetű hallgatók pénzének kifizetését késleltette. Mintegy egy hónapot késett a legtöbb rászoruló fiatalt érintő Bursa Hungarica ösztöndíjak utalása is. Ezért sokan arra kényszerültek, hogy diákhitelből oldják meg a félévkezdést.
Februárban robbant az oktatási tárcát megrengető Borovszky-botrány, amelyben a gyanú szerint a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatására szánt pénz egy részét szabálytalanul használta fel egy minisztériumi vezető. Pénzhiány miatt ezután leállt a mentorprogram. Nagy Attila, a program volt igazgatója azzal vádolta a programot felügyelő Borovszky Tímeát, a Hiller-tárca esélyegyenlőségi főigazgatóját, hogy saját érdekeltségébe tartozó cégeknek, alapítványoknak adott vagy adatott többmilliós megbízásokat a hátrányos helyzetű diákok tanulmányaira elkülönített keretből, így a mentorprogramból is. Nagy azt állította, hogy Borovszky utasítására a programot működtető HÖOK a Hallgatókért Alapítványnak ötmilliós szerződést kellett kötnie a Romaversitas Alapítvánnyal. A szervezet nem teljesítette időre a megbízást, ennek ellenére hárommilliót kapott. Borovszky minisztériumi helyettese az a Sárközi Gábor volt, aki másodállásban a Romaversitas Alapítvány oktatási szakértőjeként dolgozott, igazgatója Daróczi Gábor, Daróczi Dávid akkori kormányszóvivő rokona. Utóbbi rokoni viszonyban áll Mohácsi Viktória volt szabad demokrata európai parlamenti képviselővel is, aki Borovszky másik kollégájának, Bernáth Gábornak a volt felesége. Lapunk tényfeltáró cikksorozata többmilliós megbízási szerződéseket talált, amelyek a főigazgató és munkatársainak cégei, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a tárca háttérintézményei között köttettek. Hiller István felfüggesztette Borovszkyt, majd hosszas vizsgálódás után feljelentést tett. Az ügyészség több mint féléves nyomozás után hivatali visszaéléssel és vesztegetéssel gyanúsította meg a főigazgatót. Az ügyben nyomoznak, ám Hiller februári felüggesztése óta sem tartotta indokoltnak Borovszky elbocsátását, aki munkavégzés nélkül így csaknem egy éve veszi fel havi 556 ezer forintos fizetését. Az esztendő egyetlen pozitívuma, hogy idén tízezerrel több fiatalt vettek fel a felsőoktatásba, mint tavaly, mégis nehezebb volt bekerülni az egyetemre, a felvételizők száma ugyanis harmincezerrel haladta meg a tavalyit. Szomorú ugyanakkor, hogy számos képzésen csupán a minimális 160 pont volt a határ. Szakemberek szerint súlyosan rontja a felsőoktatás színvonalát, hogy ilyen gyenge teljesítményű, felkészületlen diákok is bekerülhetnek az egyetemekre.
Idén a válság és a forint árfolyamának romlása miatt nehéz anyagi helyzetbe kerültek az egyetemek. Különösen azok, amelyek magántőke bevonásával, úgynevezett PPP-konstrukciós beruházást vállaltak, s hiteleik törlesztőrészletei az egekbe szöktek. A kormány ráadásul hárommilliárdot zárolt az egyetemek vagyonából. Mára az is kiderült, hogy elvont vagyonukat nem kapják vissza, mert azt beépítették az egyetemek jövő évi költségvetési támogatásába. Évközben az oktatási minisztérium is komoly fizetési problémákkal küzdött. A kormány 11,9 milliárd viszszatartását írta elő Hillernek, s így a különböző szervezetekkel kötött támogatási szerződésekben rögzített összegnek csupán a 85 százalékára tudott a minisztérium fizetési garanciát vállalni.
Országos felháborodást váltott ki, amikor kiderült, milyen csúcsfizetésekben részesülnek a rektorok. Nyáron a gödöllői Szent István Egyetem oktatói és kutatói fordultak levélben Hiller Istvánhoz az intézményben folyó „esztelen pazarlás” miatt. Az oktatók szerint Solti László rektor havi 4,7 milliós fizetése mellé tizennégymilliós féléves jutalomban részesült, ami átlagosan havi 7 milliós jövedelmet jelent. A sajtó ezután megkereste a többi egyetemi vezetőt is fizetésükről érdeklődve, ők azonban jogszabályokra hivatkozva megtagadták a választ. Pedig Jóri András adatvédelmi biztos és több jogvédő szervezet is a fizetések nyilvánosságra hozatala mellett érvelt. Lapunk ugyanakkor kiderítette, hogy egy rektor maximális jövedelme éves szinten akár az ötvennégymilliót is elérheti. Az arcpirítóan magas rektori fizetésekre vonatkozó ajánlást Magyar Bálint (SZDSZ) készítette, majd az őt váltó Hiller hagyta jóvá. Eszerint egy rektor havonta a professzorok fizetésének ötszörösét viheti haza, éves bérének pedig nyolcvan százaléka ütheti a markát prémium formájában. Azóta elsőfokú bírósági ítélet született arról, hogy a rektorok fizetése nyilvános adat. A Fővárosi Bíróság ítélete szerint három évre visszamenőleg nyilvánosságra kell hozni a gödöllői rektor és helyetteseinek fizetését. Az indoklás szerint az állami pénzből működő, közfeladatot ellátó intézmények vezetőinek jövedelme közérdekből nyilvános adat. A döntés precedensértékű lehet, s ha jogerőre emelkedik, minden felsőoktatási vezető fizetése nyilvánossá válhat. Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke ezt másként látja. Szerinte az ítélet csak a gödöllői egyetem rektorára vonatkozik. Bár az ítélet már több mint egy hónapja megszületett, a rektorok azóta sem hozták nyilvánosságra fizetésüket.
origo.hu
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja
