Gyurcsány ötletelt: száznegyvenmillió a semmire

Legkevesebb száznegyvenmillió forintnyi közpénzt emésztett föl a Gyurcsány Ferenc fejéből kipattant Új tulajdonosi program ötlete, pedig abból semmi nem valósult meg. Viszont néhány balliberális kötődésű politikus és cég milliókat kaszált. Az ügy a szintén Gyurcsány által kiagyalt és hamvába holt kormánynegyed-elképzelésre hasonlít, amely csaknem tízmilliárdunkba került.

2010. 01. 25. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként, 2008. február 18-i parlamenti évértékelő beszédében hirdette meg az Új tulajdonosi programot, amelynek célja az volt, hogy pár százezer forint befizetésével tulajdonrészt lehessen szerezni állami vállalatokban. A program kudarcba fulladt, ugyanakkor rengeteg közpénzt költött el a kormányzat az előkészületekre. Lapunk arra volt kíváncsi, hány forintunkat emésztette föl Gyurcsány ötletrohama. A Kormányszóvivői Irodán ezt nem árulták el, s a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez irányítottak bennünket. Az MNV-nél viszont csak hétfőre ígértek választ.
Az eddig nyilvánosságra hozott adatok szerint a 2008. évi költségvetés általános tartalékából 1,6 milliárdot különítettek el a programra, amely az Új tulajdonosi program reklámozására folyt el. Jellemző, hogy miközben 2008 májusában a programról még kormánydöntés sem született, de a PR-feladatokra kiírt közbeszerzési eljárásban már eredményt is hirdettek. A népszerűsítésre szánt pénzen az amerikai hátterű Young & Rubicam, a Próbakő Kft. és a Comp-Let Kft. alkotta konzorcium, illetve a Mediaedge: cia és a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. osztozhatott volna. A program 2008. októberi felfüggesztése után a költségvetésbe az 1,6 milliárd forint helyett 135,9 millió forint került, pedig az említett lakossági tájékoztató kampány el sem kezdődött. Hogy ebből mely cégek, személyek részesültek, s milyen megoszlásban, reméljük, a vagyonkezelő válaszából kiderül.
Emellett a Miniszterelnöki Hivatal ötmillió forint alatti szerződéseinek listájából azt is megtudtuk, hogy több millió forintos javadalmazást kaptak a programot segítő tanács tagjai, köztük ismert balliberális személyiségek. A tanács tagja volt például Rotyis József, az MSZP Nemzeti Fejlesztési Tagozatának elnökségi tagja, aki fővárosi I. kerületi önkormányzati képviselő. Rajta kívül tagja lehetett a testületnek Akar László, a Horn-kormány pénzügyminisztériumi államtitkára, aki jelenleg a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, Csikós Bálint, aki balliberális kormányok idején rendre állami cégeknél landol, illetve Kupa Mihály volt pénzügyminiszter. Ők valamennyien egymilliós honoráriumot kaptak, kivéve Akar Lászlót, aki „csak” 300 ezret keresett. Így összességében legalább 140 milliót dobott ki az ablakon a kormányzat a felfüggesztett programra. A szóvivői iroda ugyanakkor azt állította: „a program előkészítési munkálatai révén az érintett vállalatoknál olyan értékteremtő fejlesztések valósultak meg, amelyek hozzájárultak a cégek hatékonyabb működéséhez”. Ide értendők azok az állami cégek (Állami Autópálya Kezelő Zrt., MVM Zrt., Mavir), amelyek részvényeiből a lakosság vásárolhatott volna. A szóvivői iroda a program leállításának okaként a sokat hivatkozott válságot jelölte meg mondván, emiatt a tőzsde alulértékelte volna a cégeket, s a kormány nem kívánta az állami vagyont ezen az alacsony áron értékesíteni.
Az Új tulajdonosi program tehát ugyanarra a sorsra jutott, mint az ugyancsak Gyurcsány által megálmodott kormányzati luxusnegyed. A fő különbség: a kormánynegyedre több mint kilencmilliárdot szórt el a kormányzat. Ráadásul a számvevőszék szerint több tíz millió forinttal nem tudtak megfelelően elszámolni, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség hónapok óta hűtlen kezelés gyanújával nyomoz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.