Háromból két ember bukik az étkezési jegyeken

Amíg egyes minisztériumi dogozók havonta több mint hetvenezer forint béren kívüli juttatást tesznek zsebre, addig az átlagemberek többségétől elveszik e járandóságot, vagy jelentős mértékben csökkentik a rendszer megadóztatása miatt – derül ki egy felmérésből. A közalkalmazottak attól tartanak, hogy a teljes juttatást megvonják tőlük.

Bajnai védelmébe vette a magas kifizetéseket. Nem tartja magasnak a minisztériumokban dolgozó köztisztviselőknek 2010-ben járó kafetériajuttatást Bajnai Gordon miniszterelnök, aki erről az MTV A szólás szabadsága című műsorában beszélt. Összességében kevesebbet fordít személyi kiadásokra a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) – ezzel vette védelmébe Bajnai Gordon a köztisztviselőknek járó különjuttatást. „Ezektől az emberektől összességében rengeteg pénzt vettünk el, miközben keményebb munkát várunk el tőlük, hiszen válság van” – mondta a kormányfő arra a kérdésre, hogy korábban azt közölték, az állami hivatalokban is takarékosságot vezetnek be. – Értem, hogy a közvélemény azt szeretné, hogy ingyen dolgozzanak, miközben nagyon okosak és becsületesek is, de ingyen nem fognak dolgozni – fogalmazott Bajnai. Szerinte a MeH-ben a személyi juttatásokra fordított összeg csaknem 16 százalékkal kevesebb. A Kormányszóvivői Iroda korábban ugyanezt az adatot közölte, de akkor sem árulták el, hogy ez a fizetések csökkenése, esetleges elbocsátások vagy a létszám befagyasztása miatt történt-e. (MN)

A cégek csaknem tíz százaléka megszünteti vagy jelentősen csökkenti a kafetériára költött éves keretösszegét. További 55 százalékuk pedig a jelenlegi szinten tartja a bruttó összeget, vagyis az adóterhek bevezetése miatt az itt dolgozóknak is jelentősen csökkennek majd a juttatásai – derül ki a Pécsi Tudományegyetem Menedzsment és HR Kutatóközpontja, valamint a Cafeteria Plaza közös kutatásából. A felmérés szerint csupán a cégek egyharmada képes növelni az erre fordított bruttó keretet, ám a munkáltató által vállalt többletteher is csak arra elég, hogy dolgozóiknak ne csökkenjenek a juttatásai. A kutatás szerint a Magyarországon működő vállalatok felismerték a béren kívüli juttatások előnyeit, és amíg az adómentes volt, a cégek kilencven százaléka a kafetériával juttatta pluszpénzhez dogozóit. Rámutatnak: ahol évek óta adómentes juttatásokkal egészítették ki a bérjövedelmet, ott azok már „járandóságnak” számítanak a dolgozók szemében, így eltörlésük egyértelműen negatív hangulatot eredményezhet, különösen az alacsony keresetűek körében.
Mint ismert, tavaly év végéig többféle szolgáltatást nyújthatott egy cég munkavállalóinak adómentesen, például ételutalványt, üdülési csekket, kultúrautalványt adhatott. A kormány azonban 2010-től az internet-előfizetésen kívül az alkalmazottaknak adható összes juttatást megadóztatja. A hidegétkezési utalványt és a kultúrautalványt 95,5 százalékos adóterheléssel sújtják, de a melegétel-jegyeket és az iskolakezdési támogatást is 25 százalék adóval sarcolja az állam. A közalkalmazottak azonban attól tartanak, hogy béren kívüli juttatásaikat teljes egészében elveszik, őket ugyanis – szemben a köztisztviselőkkel – nem védte meg a kormány.
– Az önkormányzatokat ért több milliárd forintos megszorításokat valamiből ki kell gazdálkodni, spórolni pedig először azon lehet, amit nem kötelező odaadni – fogalmazott Galló Istvánné, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma alelnöke. Gallóné – aki egyben a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is – sérelmezte, hogy míg a köztisztviselőknek törvény garantálja a béren kívüli juttatásokat, ők nem kaptak ilyen kedvezményt. Kijelentette: eddig sem kaptak sok béren kívüli juttatást, ám a bérek befagyasztása és a 13. havi fizetések elvétele miatt a közalkalmazottak hónapról hónapra élnek, az étkezési jegyek elvétele pedig még kilátástalanabb helyzetbe sodorná őket. Szeretnék elérni, hogy a köztisztviselők mellett a közalkalmazottaktól se lehessen elvonni a kedvezményeket.
A köztisztviselőket – vagyis azokat, akik az állam és az önkormányzat nevében közhatalmat gyakorolnak – a kormány egy novemberben hozott jogszabály-módosítással megvédte a kafetéria megadóztatásának súlyos következményeitől. Törvényben írta elő, hogy éves szinten legalább az illetményalap háromszorosát – vagyis 115 950 forintot – kell megkapniuk béren kívüli juttatásként. De a pluszjuttatás elérheti az 579 750 forintot is. Mint arról lapunk beszámolt, a minisztériumi dogozók továbbra is hatalmas összegű kafetériauttatást kapnak: a gazdasági tárcánál átlagosan havi 73 ezer, a közlekedési, illetve a Külügyminisztériumnál közel 71 ezer, míg a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál havi 62 500 forinthoz jutnak hozzá bérükön kívül a dolgozók.

A Rendészeti Védegylet keddi közleményében követelte „a megalázóan alacsony rendőrségi kafetériakeret megemelését az illetményalap minimum hatszorosára”.
A béren kívüli juttatási keret tárca-szintű meghatározása a rendőrségnél évi bruttó 115 950 forintot jelent, amely keret csupán negyede-harmada a minisztériumi dolgozók kafetériakeretének. – Az évek óta mellőzött rendőri illetmények emelésének ellensúlyozására és az elvont 13. havi valamilyen, névleges szintű visszapótlására hivatott kafetéria egyébként is olyan bevétele a rendőr munkavállalónak, amely nem épül be az illetményébe, soha nem lehet egy következő illetményalap-emelés bázisa, nem növeli a nyugdíjalapot, azaz valójában szemfényvesztő juttatás, amely hosszú távon semmit nem hoz a dolgozónak, csak a mindennapok alacsony illetményének szegényes kiegészítését szolgálja. Ezt a szegényes kiegészítést is képes elvonni a kormányzat az alulfizetett rendőröktől – szól a közlemény.