Keresztfélév: meglepetésrekordok és agónia

Bár a tavalyinál kétszer több diákot vettek fel az egyetemek keresztféléves képzésre, még mindig óriási a létszámhiány. A költségtérítéses szakok alig egynegyede tud elindulni. Tovább tart a természettudományos képzés mélyrepülése: a felvetteknek csupán egy százaléka tanul ilyen képzésen.

Több mint kétszer annyian jelentkeztek és dupla annyi fiatal került be a februárban induló felsőoktatási képzésekre, mint tavaly, ami mindenképpen siker – jelentette ki lapunknak Bakonyi László, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke. A csaknem hatezer jelentkezőből 4500-an kezdhetik meg tanulmányaikat februárban, vagyis a felvételizők 75 százaléka került be valahová. A diákok nyolcvan százaléka államilag finanszírozott tagozaton tanul majd. A keresztféléves meghirdetések döntő többsége mesterképzés volt, közel 3700 diák került be ilyen képzésre. A kétéves diploma nélkül záruló felsőfokú képzésekre 417-en nyertek felvételt, közülük mindössze 18-an fizetnek majd tandíjat. Alapképzésből februárban csak fizetős indul, mindössze 412 diákkal.
Bakonyi elismerte, hogy rengeteg olyan képzés van, amit a létszámhiány miatt nem tudtak elindítani. A szakember szerint ugyanakkor az iskolák egy része végre minőségi korlátot is állított a diákok elé, és nagyon alacsony pontszámmal csak elvétve vettek fel tanulókat. Az OH elnöke szerint a legtöbben műszaki és gazdasági képzésre nyertek felvételt. Természettudományos területre sajnos most is nagyon kevés gyerek került be: mindössze 52 fő, a felvetteteknek alig több mint egy százaléka kezdi meg tanulmányait ilyen képzésen, közülük pedig csak egy diák fizet a tanulmányaiért.
Meglepetés, hogy kiemelkedően jó teljesítményt nem az úgynevezett slágerszakokon kellett nyújtani. A maximálisan megszerezhető 480 pontra a kalocsai Tomori Pál Főiskola reklámszervező szakmenedzser fizetős felsőfokú szakképzésén volt szükség. Érdekesen alakultak a pontok a hároméves alapképzés után elvégezhető mesterképzéseken is. Itt száz pont a maximum, amit az iskolák általában a diplomaátlagból és szóbeli vizsgák eredményeiből számítottak ki. A legtöbb pontra a Szent István Egyetem ökotoxikológus szakán volt szükség (99 pont), de hibátlanul kellett teljesíteni annak is, aki a szegedi egyetemen orosztanár (95 pont), vagy kémiatanár (97 pont) akar lenni. Minimális pontszámmal ugyanakkor (alapképzésen 200, felsőfokú szakképzésen 140) senki nem nyert felvételt.