Kifogások Andor László meghallgatásán

A legnagyobb kifogások az Európai Parlament (EP) szakbizottságaiban folyó meghallgatások során eddig főként az EU új tagországaiból jelölt biztosokkal szemben merültek fel.

2010. 01. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Míg kedden Rumjana Zselevát (nemzetközi együttműködés, humanitárius segítség) támadták azzal, hogy „lyuk” tátong az életrajzán, mert abból kihagyta, egészen áprilisig egyik vezetője volt a Global Consult Ltd. vállalatnak, addig a tegnapi meghallgatásokon a cseh Stefán Fülét (bővítés), a szlovák Maros Sevcovicot (intézményközi kapcsolatok és adminisztráció), valamint a magyar Andor Lászlót (foglalkoztatás, szociális ügyek és integrálás) érték erős bírálatok.

*

Sevcovicot már saját debütálása előtt, Andor meghallgatásán is bírálták: a néppárti Járóka Lívia – az EP egyetlen cigány származású képviselője – felidézte, a mostani jelölt 2005. január 19-én egy brüszszeli konferencián frissében kinevezett uniós nagykövetként azt a nézetét fejtette ki, hogy „roma polgártársai a szlovák jóléti rendszer kizsákmányolói”. Járóka feltette a kérdést Andornak, miként tud egy ilyen emberrel együttműködni, amikor székfoglalójában Andor is oly nagy súlyt fektet a romák integrálására. Andor éppen úgy általánosságokkal felelt, mint a háromórás meghallgatásán elsőként felszólaló Őry Csaba néppárti képviselőnek. A fideszes Őry elmondta, Andor írásbeli ígérete ellenére nem egyeztethet a foglalkoztatási helyzet javítása ügyében az EP-vel, „mert a parlamenttel egyeztetni csak együttdöntési eljárás keretében lehet”. A biztosjelölt a legélesebb kritikát Roger Helmer brit képviselőtől kapta. Az Európai konzervatívok és reformerek frakciójában (Bokros Lajos politikai csoportja) helyet foglaló képviselő Andornak egyenesen alkalmasságát és tisztességét kérdőjelezte meg azzal, hogy emlékeztette, míg az általa irányított Eszmélet folyóirat következetesen a globalizáció, a piacgazdaság, a NATO és a Nyugat számos más intézménye ellen foglalt állást, e szellemi háttere megkérdőjelezi, hogy be tudná tölteni posztját. Andor válaszában a brit képviselő állításait durva túlzásoknak nevezte.
Andor – aki 2003 és 2005 között a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója volt – meghallgatásán több alkalommal az unió számára követendő vonal felvázolásában pontosan az ellenkező receptet ajánlotta annak, mint amit a Bajnai-kormány követ. Meghallgatása végén egy képviselőnő kérdésére, hogy milyen konkrét programjai vannak, úgy felelt, a gazdaságnak növekednie kell, ki kell jönni a válságból, és újra meg kell vizsgálni a munkaidő problémáját. Lapunk kérdésére, hogy a Miniszterelnöki Hivatalnak neoliberális tanácsokat adott-e, vagy az általa irányított neomarxista Eszmélet folyóirat gondolatait tolmácsolta, úgy felelt, hogy megközelítése „keynesi” volt, utalva a brit neoklasszikus közgazdászra. Őry Csaba néppárti képviselő lapunk kérdésére, hogy miként foglalná össze a meghallgatást, azzal felelt, „sok kérdésre lényegében semmitmondó válaszokat kaptunk” a „láthatóan tapasztalatlan, felkészületlen embertől”. Hozzátette, szinte minden frakció újabb kérdést tett fel, mert elégedetlen volt az első válasszal. Frakciótársa, Kósa Ádám ugyanerre a kérdésre azzal felelt: Andor kitérő válaszokat adott, mint a fogyatékosok helyzetének megsegítésére vonatkozó kérdésemre is. Ma további hat biztosjelöltet hallgatnak meg.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.