Lehetetlen helyzetben a bölcsődék

Miközben januártól gyermekenként csaknem százezer forinttal csökken a bölcsődék állami támogatása, a fizetős családi napközik és a januártól induló otthoni gyermekmegőrzők több pénzt kapnak. A cél egyértelmű: minél kevesebb pénzből megoldani a gyerekek napközbeni ellátását.

Állami támogatás (forint/fő) 2009 2010
Bölcsőde 585 900 494 100
Családi napközi 259 400 268 200
Házi gyermekfelügyelet – 268 200

Húsz százalékkal, gyermekenként csaknem százezer forinttal csökken januártól a bölcsődék állami támogatása, amely az intézmények tömeges bezárásához vezethet. Az sem kizárt, hogy a csőd néhány intézmény esetében már év közben bekövetkezik. A támogatás drasztikus csökkentése azért is felháborító, mert 2011-től csak kétéves korig jár a gyes, vagyis egy év múlva két-háromszorosára nő az igény a kétéves gyermekek nappali szakellátása iránt. A kormány hatalmas bölcsődefejlesztéseket ígért, a valóságban azonban a még megmaradt intézményeket is kivérezteti az újabb és újabb elvonásokkal.
A szocialista kabinet célja egyértelmű: túl drágának találja a bölcsődék működtetését, ezért olcsóbb ellátási formákat keres – csakhogy a gyermekek szellemi, lelki fejlődésének kérdése eközben a háttérbe szorul. A idei büdzsé egyetlen területen emeli a gyermekellátás állami támogatását: januártól csak a családi napközik kapnak több pénzt, mint tavaly.
*
Létrejön egy új ellátási forma is, a házi gyermekfelügyelet, amely ugyanannyi pénzt kap majd a gyerekek után, mint a napközi. A gyermekfelügyelet lényege, hogy lakótelepi lakásokban szakképzettséggel nem rendelkező személyek gyűjthetik öszsze állami támogatás fejében a környék kisgyermekeit.
A „magánbölcsik” persze csak az államnak jelentenek spórolást, a szülőknek nem. Az állami normatíva ugyanis kevés, így a gyermekmegőrzők térítési díjat szednek a családoktól. A szakemberek évek óta kongatják a vészharangot a bölcsődék családi napközikkel való helyettesítése miatt, mivel az ilyen intézményekben az ellátás színvonala nem az előírásoktól, hanem főként a szülő pénztárcájának vastagságától függ. Jelentős színvonalkülönbség van egy havonta húszezer forintos térítési díjat szedő napközi, illetve egy 60-80 ezer forintos tarifával dolgozó magánbölcsőde között, és nemcsak a játékok minőségét, hanem a gyerekek fejlesztését illetően is.
A szociális tárca által megalkotott szabályok rendkívül megengedők: a családi napközi gondozónőinek nem kell szakirányú végzettséggel, sem szakmai tapasztalattal rendelkezniük, elegendő számukra egy negyvenórás tanfolyam elvégzése. A beiratkozást még érettségihez sem kötik, vagyis általános iskolai végzettségű „gondozók” is „fejleszthetik” gyermekeinket havi hatvanezerért. Családi napközit bárki működtethet a saját otthonában, családi házában, de akár a kőbányai panelrengeteg tizedik emeletén élő szülő is vállalhat hasonlót, ahol udvar és az uniós előírásoknak megfelelő játszótér helyett jó esetben az erkélyre vagy a függőfolyosóra viszi ki levegőzni a gyereket. Az előírások szerint persze mindennap takarítani kell, de mivel ellenőrizni csak évente egyszer jön a jegyző, könnyen előfordulhat, hogy fizetős bölcsődében kétes a tisztaság. Egy lakásban egy gondozó legfeljebb öt gyereket nevelhet, ha van kisegítője, akkor hetet. A hét gyerekre elég egyetlen vécé és mosdó, és azt sem kell külön kialakítani, a gyerekeknek jó az is, amit az egész család használ. Ha a kicsik nem érik el a mosdót, akkor elég számukra egy sámlit biztosítani. A családi napközi szinte minimális beruházással megoldható: elegendő néhány szivacs az alváshoz, két gyermek-étkezőasztal kis székekkel. Ágyneműt, fogkefét, fésűt biztosítani kell, de azt akár behozathatják a szülőkkel is. Egy év alatti gondozott esetén pelenkázó- asztalra van szükség, de etetőszéket például már nem kell biztosítani.
A hét gyerek ellátására a szociális tárca előírása szerint elegendő egy mindössze 12 négyzetméteres szoba, habár egy ajánlást is megfogalmaztak, amiben a gyerekenként két négyzetméter biztosítását javasolják, ami hét fő esetén 14 négyzetmétert jelent. Festeni a konyhát, a mosdót és az éléskamrát évente egyszer, a többi helyiséget ötévente kell.
Elképesztő a családi napközikben nevelt gyerekek korhatárára vonatkozó laza szabályozás: ide járhatnak a gyerekek 20 hetes kortól egészen 14 éves korig. Ez akár azt jelentheti, hogy egyetlen gondozónőnek egy légtérben kell biztosítani az egyéves csecsemő, a négyéves óvodás ellátását és szellemi fejlesztését, valamint a tizenhárom éves gyerek iskolai órákra történő felkészítését.
A családi napközi létrehozása működésiengedély-köteles, amit az illetékes jegyzőtől kell megkérni. A jegyző bekéri az ÁNTSZ és a tűzoltóság szakvéleményét is. A napközi működését a szociális gyámhivatalok ellenőrzik legalább négyévente, illetve a működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal. Fontos tudni, hogy a teljes állami normatívát csak akkor kapja meg a fenntartó a gyerek után, ha azt nonprofit formában üzemelteti, vagyis civil szervezetként, alapítványként vagy nonprofit gazdasági társaságként.
A sokkal lazább infrastrukturális és szakmai követelmények miatt a családi napközi fenntartása jóval olcsóbb, mint a szakellátást nyújtó bölcsődékben, így az önkormányzatnak is megéri ezeket támogatni. A bölcsődékben körülbelül egymillió forintba kerül egy gyerek ellátása, vagyis a félmilliós állami normatívát ugyanekkora összeggel kell kipótolniuk a településeknek. A családi napközik támogatása azonban a fent említett okok miatt ennél jóval kevesebb pénzből is megoldható, ráadásul az ellátáshoz hiányzó összeg a szülőktől is elkérhető. Nagy a valószínűsége, hogy a pénzszűkében lévő önkormányzatok a bölcsődék helyett családi napközikkel kötnek majd ellátási szerződést, hiszen így gyerekenként több százezer forintot spórolhatnak. Persze egy családi napközi működhet jól, remek szakemberekkel és idilli környezetben, ez azonban csak nagyon magas szülői térítési díj fizetése mellett valósulhat meg. Ahol keveset kérnek a családtól, ott az állam által fizetett összeg nem teszi lehetővé a minőségi ellátást.
A családi napköziknél is ijesztőbb következményekkel járhat a januárban bevezetendő házi gyermekfelügyelet. A gyermekfelügyelő saját lakásában vigyázhat három, kettő és négy év közötti kicsire, és ugyanakkora normatívát kap a gyerekek után, mint a családi napközi. A gyerekfelügyelő számára az egyetlen kitétel, hogy el kell végeznie egy 26 (!) órás tanfolyamot, amelynek a végén még vizsga sincs, csak egy közös összegző beszélgetés. A tanfolyam elvégzéséhez semmilyen iskolai végzettség nem szükséges, csak büntetlen előélet. A szociális tárcától semmiféle olyan szakmai anyagot nem kaptunk, amely a gyerekfelügyeletet biztosító otthonára vonatkozóan akár egyetlen szakmai feltételt megszabna. A szakemberek szerint ez az ellátási forma nemcsak azért veszélyes, mert esetleg alkalmatlan az illető a gyermekek fejlesztésére, vagy nem elég biztonságos, illetve tiszta a lakása, hanem azért is, mert komoly visszaélésekre ad lehetőséget. Sok, jelenleg nem dolgozó család jelentős bevételhez juthat ily módon, hiszen mostantól pluszpénz jár azért, amiért eddig nem fizettek. Ha valaki három, a rokonságába vagy a baráti körébe tartozó gyerekkel van napközben, jelentős pénzhez juthat. Az sem kizárt, hogy emiatt a hátrányos helyzetű gyerekek körében ismét visszaszorul az óvodába járatás.
– Az ember alapvető személyisége négyéves korig alakul ki. A családból való kikerülés rendkívüli érzelmeket vált ki a kicsikből, és ha ezt nem megfelelő szakértelemmel kezelik, akkor az súlyos – akár végzetes – károkat okozhat a gyerek fejlődésében – jelentette ki lapunknak nemrég Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke. A szakember feltette a kérdést: miért pont ezen, a fejlődés szempontjából legfontosabb életszakaszon akar spórolni az állam, amikor hoszszabb távon mindenkinek az éri meg, ha a társadalom tagjai testileg és lelkileg egészséges emberek? Acsainé szerint a bölcsődei gondozók évekig tanulják a szakmát, az ellátáshoz szükséges feltételeket az ÁNTSZ ellenőrzi, a gyerekekre speciális konyha főz. A kicsik mozgásfejlődéséhez elengedhetetlen az udvar, biztonságukhoz pedig a speciális kialakítású szabadtéri játékokra van szükség. Ezzel szemben a családi napközit üzemeltetőknek csak egy tanfolyam kell, ráadásul egytől 14 éves korig vehetnek fel gyerekeket, márpedig egy ember egy időben nem tud eleget tenni ennyire különböző életkorú gyerekek fejlesztésének. A szakembernek ennél is súlyosabb aggályaik vannak az újként megjelenő családi gyermekfelügyelettel, ahol speciális végzettség és különleges egészségügyi előírások nélkül otthon bárki vállalhatja három gyerek napközbeni felügyeletét, akár a panelház tizedik emeletén is.
A bölcsődék állami támogatása kapcsán a szakember kijelentette: az eddig adott pénz is édeskevés volt a gyerekek gondozására és fejlesztésére. Az ellátás fejenként mintegy egymillió forintba kerül, vagyis kétszer annyiba, mint amit az állam ad, így az önkormányzatnak gyermekenként félmillióval kell kipótolnia ezt az öszszeget. Az is előfordulhat, hogy bölcsődéket kell bezárni, pedig a gyes lerövidítése miatt minden eddiginél nagyobb szükség lenne rájuk. Acsainé leszögezte: azzal, hogy a bölcsődék támogatásának csökkentésével párhuzamosan nő a családi napközik támogatása, és ugyanennyi pénzt kapnak majd az otthonukban gyerekfelügyeletet vállaló asszonyok is, szeptembertől pedig megkezdhették működésüket a kettő–hét éves gyerekeket ellátó egységes óvodabölcsődék, egyre inkább úgy tűnik, mintha a kormány az olcsóbb gondozási formákat akarná megerősíteni a bölcsődékkel szemben, nem törődve azzal, hogy ez súlyos károkat okozhat a gyerek fejlődésében.