Álvaro Uribe államfő a hír hallatán utasítást adott a hadseregnek, hogy szabadítsák ki Cuéllart, de a radikális marxista gerillaszervezet, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) fogságában sínylődő összes többi túszt is. A kormányzó ezután halt meg, és a harmadik megválasztására készülő Uribe egyértelműen a FARC számlájára írta a gyilkosságot. Tavaly júliusban, több mint hat év után szabadult ki az utolsó túsz a FARC fogságából, aki nem volt más, mint a gerillák legértékesebb „zsákmánya”, a 2002-es elnökválasztási kampány volt elnökjelöltje, Íngrid Betancourt. Azóta rendre meghiúsulnak a túszszabadítások.
A FARC és a mérsékeltebb marxista gerillaszervezet, a Nemzeti Felszabadító Hadsereg (ELN) a múlt héten jelentette be, hogy öszszefog az új veszély ellen: október vége óta ugyanis hivatalos tény, hogy Kolumbia bérbe adta hét támaszpontját az Egyesült Államok hadseregének. A támaszpont ügye a térségben is feszültséget keltett, de főleg a szomszédos Venezuelában. A két ország közötti feszültségspirál kölcsönös srófolása eddig azzal a következménnyel járt, hogy szinte teljesen megszűnt a kishatárforgalom, és katonák kezdik ellepni a több mint kétezer kilométeres határszakaszt. A helyzet legnagyobb vesztesei újra a kisemberek: több mint 700 egyszerű fogoly, köztük rendőrök várják a szabadulást.
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
