Megvédi-e Verespatakot az EU?

Munkáját eddig általános megelégedésre végezte az 1958-ban született szlovén Janez Potocnik, az Európai Bizottság kutatáspolitikáért felelős biztosa, akinek most zárult a meghallgatása az Európai Parlamentben (EP).
Talán ennek is köszönhető, hogy ha José Manuel Barroso bizottsági elnök ezt megerősíti, Potocnik lesz öt éven át a környezetvédelemért felelős biztos az Európai Unió (EU) döntéshozó testületében. Ami országát illeti, a biztosjelölt nehezen jöhetett volna „jobb helyről”, hiszen Szlovénia világelső abban, hogy területének mekkora része tartozik az európai védettséget élvező területeket öszszefogó Natura 2000 hálózathoz.
A biztosjelölt ennek megfelelően „vizsgázott”, meghallgatásának bevezetőjében igen sarkosan fogalmazott a környezetvédelem fontosságáról, amikor kijelentette: Európa vagy zöld kontinensként él majd, vagy nem fog élni, a világ vagy kék bolygóként él majd, vagy nem fog élni.
Meghallgatásán a biztosjelölt nemcsak elegáns ívű bevezetőjével aratott sikert, de azzal is, hogy teljes nyíltsággal beszélt az Európai Unió hibáiról, amelyekre a koppenhágai éghajlati világkonferencia vetett fényt. Ezek közé tartozik Potocnik szerint, hogy Európa vezető szerepe kissé elveszett ezekben a döntésekben.
A képviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a klímavédelem nem Potocnik, hanem Connie Hedegaard, a meghallgatásán szintén sikeresnek bizonyult dán biztosjelölt asszony területe lesz, a szlovén biztosjelölt azonban azzal nyugtatta meg őket, hogy kettejük között szoros lesz az együttműködés.
Jellemző, hogy az EP környezetvédelmi szakbizottságának kritikus hangvételű bírálatairól ismert tagja, Satu Hassi is dicsérte Potocnikot, amiért nem kíván puhítani a biodiverzitás védelmére elfogadott uniós jogszabályokon.
A meghallgatáson Áder János néppárti fideszes képviselő a biztosjelöltnek jelezte: kezdeményezni fogja a cianidos bányászati technológia uniós szintű betiltását. Emlékeztette Potocnikot arra, hogy tíz évvel ezelőtt egy Romániában működő ausztrál–kanadai aranybánya-vállalat óriási mennyiségű ciánnal szennyezte a Tiszát, Európa egyik legnagyobb folyóját. Ez, mondta Áder, borzalmas kárt és veszteséget okozott. Miközben újabb bányákat akarnak megnyitni ugyanilyen ciános technológiát alkalmazva. Ezért ezt a technológiát az Európai Unióban be kell tiltani, ahogy ez Magyarországon és Csehországban már megtörtént – jelentette ki a néppárti képviselő. Áder János ehhez kérte a leendő biztos egyetértését és támogatását.
Potocnik válaszában azt ígérte: részletesen megvizsgálja majd a kérdést, és ha bebizonyosodik, a cianidos technológia valóban komoly környezetvédelmi veszélyt jelent, uniós szinten is kezdeményezi a betiltását.
Az persze még a jövő kérdése maradt, hogy a vizsgálat mit eredményez majd, és az milyen lépésekhez vezet, a bányászat melletti és az azt ellenző lobbiérdekek például milyen mértékben érvényesülnek az EP-ben. Annyi biztos, az elmúlt ötéves ciklusban Hegyi Gyula európai parlamenti képviselő több tucatszor felszólalt a verespataki bányászat ellen csakúgy, mint képviselőtársa, Tőkés László képviselő, aki tavaly április 22-én az EP teljes ülésén emelte fel a szavát a beruházás miatt. Tőkés nemcsak kérte az EP és az Európai Bizottság közbelépését a bányaterv megakadályozásáért, de be is jelentette, hogy Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztoshoz fordul a ciántechnológia bányászati alkalmazásának betiltása érdekében. Ha minderre az Európai Unió lépett volna, Áder Jánosnak nem kellett volna a témát ismét felvetnie és Potocniknak úgy válaszolnia, mintha az ügyről most lett volna szó először az EP-ben.