Oktatás: dráma, bűnügy, kabaré

Ezrek lapáton, tomboló erőszak megoldás nélkül, csőd szélére sodort falusi iskolák, tragikomikus szerencsétlenkedés az uniós pénzekkel – így foglalható össze a közoktatás 2009-es vesszőfutása. Évek óta csúszunk lefelé a lejtőn, a sebesség azonban folyamatosan gyorsul.

2010. 01. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lehető legrosszabbul indult az idei esztendő az óvónők és tanárok számára: a kormány a gazdasági válságra hivatkozva egyetlen fillérrel sem emelte a közalkalmazotti béreket és a 13. havi fizetés jelentős részét is elvette. Utóbbi lépéssel nemcsak reálértékben ért kevesebbet a pedagógusi fizetés, de ténylegesen is laposabb lett a boríték. Az érintettek év elején szembesültek azzal is, hogy a 2009-es költségvetés mégsem tartalmazza a Hiller István oktatási miniszter által többször is megígért pályakezdőbér-emelés fedezetét. Emlékezetes: Hiller az ÚJ tudás program népszerűsítése során saját maga ismerte be, hogy azért kell azonnal megemelni a pályakezdők bérét, mert csak így lehet a szellemi elit tagjait motiválni arra, hogy a pedagóguspályára menjenek, ma ugyanis az alacsony bérek miatt csak azok választják ezt a szakmát, akiket nem vesznek fel máshova, és ez árt az oktatás minőségének. A béremelés elmaradt, a minőségromlás folytatódik.
Az intézményeket a szeptemberi tanévkezdéskor érte el a csőd közeli helyzet. Mivel az óvodákat és iskolákat érintő, új tanévtől életbe lépő drasztikus megszorítások már a 2009-es költségvetés elfogadásakor ismertté váltak, az intézmények egy része már tudta, hogy képtelen lenne finanszírozni az új tanévet. Hatvan önálló óvoda és iskola és 149 tagintézmény szűnt meg a nyáron, és csupán 38 új intézmény alakult. Minden várakozást felülmúlt a pedagóguselbocsátások száma: az oktatási tárca a szeptember 22-ig beérkezett adatokat bocsátotta lapunk rendelkezésére, amelyek szerint csaknem hatezer tanárt tettek lapátra. A tárca néhány hónappal később saját honlapján olyan általa „véglegesnek” mondott statisztikát tett közzé, amely szerint mindössze 477 tanárnak szűnt meg a jogviszonya.
Az életben maradt iskolák és az állásukat megőrző pedagógusok számára szeptembertől jött az igazi feketeleves: drasztikusan csökkent a gyerekek oktatására fizetett állami támogatás, és olyan újabb jogszabályok léptek életbe, amelyek a kistelepülési intézmények teljes ellehetetlenítésére irányultak. A tavalyi, gyermekenkénti 2,55 millió forintos támogatás 2,54 millió forintra csökkent. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke rámutatott: csak a tavalyi finanszírozás szinten tartásához legalább öt-nyolc százalékos emelésre lett volna szükség. Az energiaárak drasztikus emelkedése és az áfa ötszázalékos növelése ugyanis mind az intézményeket terheli, amit szinte képtelenség kifizetni ebből a pénzből. Emlékeztetett: a múlt télen több iskola is arra kényszerült, hogy pénzhiány miatt szénszünetet rendeljen el.
Az iskolák ráadásul még a jelenlegi, csökkentett normatívát sem kapják meg minden gyerek után, a tárca ugyanis szeptemberben újabb három évfolyamon, harmadik, hetedik és tizenegyedik osztályban vezette be a teljesítményalapú finanszírozásnak nevezett modellt, amely újabb milliárdos elvonásokat jelent. Ennek lényege, hogy ha az osztálylétszám nem éri el a jogszabályban meghatározott átlaglétszámot, akkor az iskola még a meglévő gyerekek után járó fejkvótának is csak a töredékét kapja meg. A hatalmas osztály-, illetve csoportlétszámot honoráló modell a nagyobb óvodákat és iskolákat a létfenntartás érdekében arra kényszeríti, hogy csoportokat vonjanak össze, ami pedagóguselbocsátásokkal és színvonalcsökkenéssel jár, míg a kis létszámú falusi iskolákat gyakorlatilag halálra ítéli. Szintén a kis iskolákat és óvodákat lehetetleníti el az a szeptemberben életbe lépett jogszabály-módosítás, amely megtiltja a társulásoknak, hogy a szervezeten belül ugyanazt a közoktatási feladatot több önálló intézmény lássa el. Ez azt jelenti, hogy ha eddig három társult településén két iskola vagy két óvoda működött, akkor az egyiket be kell zárni vagy be kell olvasztani, különben az állam egyik intézmény diákjai után sem fizet fejkvótát.
Az új tanévtől életbe lépett legkegyetlenebb elvonás a sérült gyerekeket érinti. Bár a gyógypedagógiai normatíva – a szféra szakemberei által a kormánnyal szemben megvívott élethalálharcnak köszönhetően – csupán ezer forinttal csökkent, ám a tárca úgy alakította át a finanszírozást, hogy a valóságban a támogatásnak csak alig több mint nyolcvan százalékát kapják meg az intézmények.
Nem született megoldás az iskolai erőszak megfékezésére sem. Néhány hónappal ezelőtt a szocialista oktatáspolitikusok benyújtottak egy törvénymódosítási javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy az iskolák saját intézményi szabályzatukban meghatározhassák a biztonságos működést garantáló előírásokat, és annak betartására kötelezzék a szülőket, hozzátartozókat. Az iskola „viselkedési kódexét” megszegő felnőttekkel szemben szabálysértési eljárást lehetett volna kezdeményezni, amely alapján akár 150 ezer forint pénzbírsággal is sújtható lett volna a botrányt okozó, tanárt megalázó szülő. A javaslat azonban év végén elbukott az Országgyűlésben, így továbbra sincs eszközük a tanároknak az agresszív szülőkkel szemben.
Tovább borzolta a kedélyeket az uniós pénzeket kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ténykedése. Több százezer tankönyv nem érkezett meg a tanévkezdésre az iskolákba, amiért a hazai tankönyvkiadók az NFÜ-t okolták. Safranek László, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) általános elnökhelyettese szerint a késések nagy részét az NFÜ okozta, mert egy uniós pályázat kapcsán úgy állította be a helyzetet, mintha a támogatást elnyerő iskolák csak az oktatási tárca háttérintézménye által kifejlesztett, úgynevezett sulinovás tankönyveket rendelhetnék meg, a többi kiadó könyveit nem. Az uniós pályázat összesen 17 milliárd forintot emésztett fel, vagyis a többi versenytárs kizárásával elképesztő összegű megrendelésekhez jutott a sulinovás könyveket gyártó konzorcium, amit a 95 százalékban finn tulajdonban lévő Nemzeti Tankönyvkiadó, illetve a 100 százalékban az oktatási tárca kezében lévő a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. alkot. A TVOT az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz és az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Hivatalához fordult a piaci verseny megsértése miatt. Az NFÜ a nemzetközi szervek döntésének meghozatala előtt júliusban mégis kiszélesítette a megrendelhető könyvek körét az összes kötetre, mire az iskolák ezrével mondták vissza a sulinovás könyveket, hogy helyette a régi, jól bevált köteteket rendeljék meg, ám a kiadóknak így alig több mint egy hónapjuk maradt arra, hogy a késői utórendeléseket teljesítsék.
Szintén érdekes a digitális táblák körüli szappanopera. Magyar Bálint egykori szabad demokrata oktatási miniszter még 2005-ben jelentette be, hogy a jövőben negyvenezer tantermet szerelnek fel csodatáblákkal. Az azóta eltelt négy évben szinte minden hónapban újabb ígéretek hangzottak el arról, mikor valósul meg a költséges beruházás, ám valamennyi hamisnak bizonyult. Gyurcsány Ferenc volt kormányfő tavaly szeptemberre ígérte a digitalizálást. Az NFÜ többször módosította a céldátumot: először tavaly karácsonyra, majd idén húsvétra, végül a 2009-es tanévkezdésre, ám mindannyiszor hiába várták a gépet a gyerekek. A mostani becslések szerint a következő tanévkezdet lehet a cél. A többéves késés oka, hogy az NFÜ az utóbbi másfél évben kétszer írt ki közbeszerzési eljárást a táblák beszerzésére, ám mindkétszer eredménytelenül zárult a tender. Mindkét esetben egyetlen cég – a lapunk birtokába került dokumentumok szerint a Hewlett Packard – jutott be a tender második fordulójába, versenytárs nélkül pedig az NFÜ képtelen volt normális árat kialkudni a táblákra. Az NFÜ kudarca után most az iskolafenntartókra tolja a feladatot: tőlük várja, hogy az előre megszabott kritériumokat teljesítve s előre megszabott áron vásároljanak maguknak eszközöket. A fenntartók azonban attól tartanak, képtelenek lesznek az NFÜ által előírt feltételeket teljesíteni, és megint hoppon maradnak.

Kiteljesedett a mesterképzés. Tízzel nőtt a felsőoktatási intézményekbe felvettek által elért átlagpontszám az idén, eredményes volt a képzési területeken a keretszámok feltöltése, s kiteljesedett a többciklusú képzés második ciklusa, a mesterképzés – olvasható az oktatási tárca idei évről szóló összegzésében. A három szakaszból álló felvételi eljárásban – keresztféléves, normál, pótfelvételi – 143813 jelentkező volt 2009-ben. A felsőoktatási intézmények összesen 108523 hallgatót vettek fel államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre. A minisztérium szerint mind a közoktatás, mind a felsőoktatás minőségi fejlesztése szempontjából indokolt, hogy növeljék azok számát, akik emelt szintű érettségivel jelentkeznek a felsőoktatásba. Egyebek mellett kiemelik: a képzési szerkezet átalakításának fordulópontja a 2009/2010-es tanév. Emlékeztetnek arra: 2006-ban teljes körűvé vált az alapképzésben az új, többciklusú rendszerre történő áttérés és ennek keretében 2009-ben végeztek az első hallgatók.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.