Otthonukban halnak meg

Évente két-háromszázan veszítik életüket kihűlés miatt Magyarországon, többségüket a saját fűtetlen otthonában vagy az udvarán éri a halál. A közhiedelemmel ellentétben az áldozatok nagyobb része nem hajléktalan, hanem magára hagyott, nehéz körülmények között élő ember. A tanya- vagy falugondnoki szolgálattal ellátott településeken sem tavaly, sem az idén nem fordult elő kihűléses haláleset.

Tragédiák sorozata. Pécs belvárosában, egy élelmiszerbolt előtt január 5-én holtan találtak egy hajléktalan férfit. Feltehetőleg ittas volt, elesett, megütötte magát, és kihűlt. Karácsony előtt Villány határában, egy útszéli árokban egy traktoros talált rá egy ötvenéves férfi holttestére – közölte az MTI. Valószínűleg ittas volt, és elaludt a hidegben. December 22-én Kapuváron rendkívül elhanyagolt, fűtetlen lakásában halt meg egy asszony, aki testvérével lakott. A családsegítőtől kaptak meleg teát, ételt és fűtőanyagot, de a házat nem fűtötték rendszeresen. Korábban a két nővér három hétig élt együtt fivérük mumifikálódott holttestével. A halottszemlén az egyik fiókból 11 millió forint értékben készpénz és valuta került elő.

Saját szobájában fagyott halálra egy 49 éves férfi tegnap Tarcalon, két nappal korábban Borsodnádasdon egy 84 éves asszony esett el az udvarán, és hűlt ki végzetesen. Gaskó Bertalan, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kommunikációs irodájának a vezetője lapunknak elmondta: ezen a télen már öten vesztették életüket ilyen módon a megyében, míg tavaly összesen 33 ember halálát okozta a kihűlés. Míg korábban többnyire közterületeken fordultak elő hasonló tragédiák, mostanában négyen a saját ingatlanukban haltak meg, azaz főként az idős, elesett emberek a veszélyeztetettek. Az alezredes elmondta: a kistelepüléseken dolgozó körzeti megbízottak – a megye 350 településének a felében kevesebb mint ötszáz ember él – szoros kapcsolatban vannak a lakossággal. Jelzik a családsegítőnek, az önkormányzatnak, ha tudomásukra jut, hogy valaki bajban van. Az ilyen helyzeteket a rendőrök nem tudják megoldani, hiszen szociális, össztársadalmi problémáról van szó.
Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, volt hajléktalanügyi miniszteri biztos szerint évente két-háromszázan vesztik életüket kihűlés miatt, többségük a saját otthonukban, vagy annak közelében, és „csak” az esetek egynegyedében van szó hajléktalanokról. A rendszerváltás óta kisebb városnyi ember fagyott meg. Úgy vélte, főként kormányzati felelősség a hasonló tragédiák megelőzése.
Szabó Máté országgyűlési biztos tavaly ilyenkor vizsgálatot rendelt el, állami beavatkozást és állampolgári segítséget kért, miután több kihűléses halálesetről is tudomást szerzett. Álláspontja most is ugyanaz: az állam a szociális ellátó- rendszerek egésze útján köteles az emberi lét alapvető feltételeiről gondoskodni.
Felkérte a kormányt, a rendőri, illetve a katasztrófavédelemért felelős szerveket, a mentőszolgálatokat, a helyi önkormányzatok vezetőit, a jegyzőt és a polgármestert arra, hogy hangolják össze a munkájukat, és fordítsanak több figyelmet a jelzőszolgálat működésére. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy az állami intézmények és a civil szervezetek mellett az állampolgároknak is nagy szerepük lehet a megelőzésben. Kérte, hogy mindenki ügyeljen a környezetében élő veszélyeztetett, magányos és idős, illetve az utcán élő hajléktalan emberekre.
A törődésnek köszönhető, hogy tavaly és az idén mostanáig nem fordult elő fagyhalál azokon a településeken, ahol tanya- vagy falugondnoki szolgálat működik. A Bács-Kiskun megyei Fülöpjakab tanyagondnoka, Polyák Tibor lapunknak elmondta: a hozzá tartozó területen élők közül a magányos, a legelesettebb embereket naponta, de legalább hetente ötször meglátogatja, és ellátja őket azzal, amire szükségük van. Ha kell, fát vág, ha kell, bevásárol. A legveszélyeztetettebbek az egyedül élők, akiknek nincs hozzátartozójuk, vagy csak ritkán látogatják őket. Beszámolója szerint az elmúlt időszakban sikerült megelőzni a bajt, néhány évvel ezelőtt azonban majdnem tragédia történt. Valaki szólt neki, hogy egy idős asszony nem vette fel a segélyt a megszokott időben. A kihűlt házban, az ágyban megdermedve találta a nőt, aki megrakta ugyan a kályhát, de tűz nem égett benne, mert spórolt a fával. A tanyagondnok azonnal tüzet gyújtott, majd másnap az önkormányzat egy nagyobb rakomány tüzelőt küldött neki.
Polyák elmondta: a tanyagondnoknak, a postásnak, a rendőrnek nyitott szemmel kell járnia, de a szomszédok is figyelnek egymásra, és azonnal szólnak, ha valahol nem füstöl a kémény.