A 2009–2010-es tanévben az egész országban 24 hallgató iratkozott be természettudományostanár-képzésre. Biológiából 9, fizikából 4, kémiából 1, informatikából 10 hallgató választotta a tanárképzés mesterszakot, két év múlva tehát legfeljebb ennyi szaktanár hagyhatja el az egyetemek falait, miközben a nyugdíjba menők száma évente 600-700. A matematika szakokon is aggasztó a helyzet, hiszen az ELTE-n három év alatt közel hatvan százalékkal esett vissza a matematikatanári szakirányra jelentkezők száma – ismertette a megdöbbentő adatokat állásfoglalásában az ELTE Fizikus Professzori Tanácsa. A szaktekintélyek leszögezik: nem átmeneti zavarról van szó, a három éve bevezetett bolognai rendszer sodorta végveszélybe a területet. A professzorok szerint a fizika- és a kémiatanárok „elfogyását” csak úgy lehet megakadályozni, ha a természettudományostanár-képzésben azonnal visszaállítják a hagyományos tanárképzési rendszert, vagyis az egységes, ötéves osztatlan képzést.
Emlékezetes: az egyetemi képzési szerkezetet teljes egészében átalakító felsőoktatási „reformot” még Magyar Bálint, az előző oktatási miniszter vezette be, Hiller István pedig hűen folytatta elődje munkáját. A reform lényege, hogy korábbi ötéves képzések helyett hároméves alapképzési plusz kétéves mesterképzési rendszert vezettek be. Az első három évben csak teljes ágazatokat átfogó alapképzésekre jelentkezhetnek a fiatalok, ilyen például a természettudományos terület, a tanárképzést nem választhatják. A hároméves alapképzés elvégzése után újra kell felvételizniük a diákoknak a mesterképzésre, így az alapképzést elvégzett szakemberből még ugyanúgy lehet mérnök, ahogy tanár is. A professzorok szerint az a fő probléma, hogy a tanár szakokra érettségi után nem lehet azonnal jelentkezni, a szakirányú képzésre pedig csak rövid idő, két év áll rendelkezésre, ami általában nem elegendő kétszakos, csupán egyszakos tanárok kiképzésére. A diákok vélhetőleg azért is választják inkább a mérnök szakot, mert ott jó kereseti lehetőség várja őket, míg a tanári pályán ezzel nem igazán lehet számolni, különösen akkor nem, ha az ember csak egyszakos. A professzorok a hagyományos képzési rend visszaállítása mellett kiemelt ösztöndíjjal támogatnák a természettudományostanár-képzés hallgatóit, és a hiányszakot választó, már végzett tanárokat is kiemelten javadalmaznák. Leszögezik azt is: ha Magyarországon nem lesz elegendő számú, jól képzett természettudomány szakos tanár, hazánk gazdasági felemelkedése elképzelhetetlen.
A professzorok javaslatát Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Szabó Gábor, az egyetemi vezetőket tömörítő Magyar Rektori Konferencia elnöke is támogatja. A főrektor lapunknak ezzel kapcsolatosan megjegyezte: annyira súlyos károkat okozott a bolognai rendszer a természettudományos képzésben, hogy csak a régi képzési rendszer azonnali visszaállítása akadályozhatná meg a bajt, vagyis rendkívül gyorsan végrehajtott törvénymódosításokra van szükség.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
