Alkotmánybírósághoz fordult a köztársasági elnök a közoktatási törvény módosítása miatt. A jogszabály a testület döntéséig nem lép életbe, így továbbra is kizárólag az önkormányzatok döntenek arról, kiből lesz iskolaigazgató. Az államfő közleménye szerint a december elején az MSZP és az SZDSZ által elfogadott közoktatási törvénymódosítás csorbítaná az iskolafenntartók intézményvezető-kinevezési jogát, korlátozott vétójogot adva a nevelőtestületnek. Sólyom rámutat: a helyi képviselő-testület a hatályos önkormányzati törvény alapján önállóan dönt az intézmény vezetőinek kinevezéséről, ezt a szabályt pedig csak az önkormányzati törvény módosításával lehetne megváltoztatni, amihez kétharmados többség szükséges. A közoktatási törvény egyszerű többséggel történő módosítása ehhez nem elegendő, ezért Sólyom László szerint a törvény alkotmányellenes. A köztársasági elnök által kifogásolt változtatás lényege, hogy a jövőben nem kizárólagosan az önkormányzatok döntenének az iskolaigazgatók személyéről. Csak abból lehetne intézményvezető, akinek vezetési programját a tantestület legalább 40 százaléka támogatja.
A Fidesz már a közoktatási reform parlamenti elfogadásakor jelezte, a törvény az alkotmányba ütközik. Pokorni Zoltán, a párt alelnöke bejelentette: arra kérik a köztárasági elnököt, ne írja alá a törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Pósán László, a Fidesz oktatáspolitikusa lapunknak kifejtette: a hivatalos indoklás szerint az MSZP a módosítással a politikai alapon való kinevezéseket akarja elkerülni, a valóságban azonban több szocialista oktatáspolitikus is elismerte, hogy a törvénymódosítás Medgyes Tamás esztergomi fideszes polgármester ellen irányul, aki korábban olyan igazgatót nevezett ki a Szent István Gimnázium élére, akit a tanárok többsége nem támogatott. Az ügyre egy tragédia kapcsán terelődött a figyelem: az iskola egyik diákja néhány hónappal ezelőtt öngyilkos lett, a vonat elé vetette magát. Egyes kormánypárti politikusok az eset kapcsán felvetették a tanárok, az igazgató, ezen keresztül pedig a polgármester felelősségét. Pósán kijelentette: a polgármester pártállásától függetlenül rendszeresen előfordul az országban, hogy a fenntartó nem a tantestület által támogatott szakembert nevezi ki egy iskola élére, hiszen a fenntartó érdeke nem mindig azonos a tanárok aktuális érdekeivel. Ilyen okok lehetnek például takarékossági szempontok, vagy az iskola szerkezeti átalakítása. A politikus szerint példátlan, hogy egyesek politikai ügyet kreáljanak egy gyerek tragédiájából. Sió László, a párt oktatási műhelyének vezetője lapunknak leszögezte: a Fidesz szerint egyértelmű volt a közoktatási törvényt módosító jogszabály alkotmányellenessége. Érthetetlen, hogy a szocialisták miért szavazták meg azt. A politikus emlékeztetett: a Fidesz az oktatási intézmények állami támogatásának (normatíva) januári csökkentése miatt is az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel a párt szerint a tanév közben történő pénzelvonás sérti a jogbiztonság elvét.
Az oktatási tárca szerint nem a kormány, hanem szocialista képviselők javaslata volt a közoktatási törvény módosítása. Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára ugyanakkor hangsúlyozta: azzal a szándékkal a kabinet is egyetértett, hogy nagyobb jogosultságot kell adni az intézményeknek a vezetőválasztáskor, hogy ne születhessenek önkényes, politikai motivációjú fenntartói döntések, mint például Esztergomban, Ajkán vagy Szentesen.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
