Rómában élne legszívesebben, elmenne a néhai pápa sírjához, és megcsókolná azt. Elzarándokolna XVI. Benedek pápához, és soha nem hallott titkokat mesélne az Orlandi-ügyről – egy vatikáni tisztviselő 15 éves lányát rabolták el 1983-ban, s akkori telefonbeszélgetések során Ali Agca kiszabadulását kérték a kislányért cserébe, de végül semmi sem lett a tervből, a lány soha nem került elő –, esetleg írna egy újabb könyvet, interjúkat adna, vagy beszámolna csodálatos látomásairól. A valóságban erre kevés az esély, Mehmet Ali Agcára, az önjelölt médiasztárra senkinek sincs szüksége. Legfőképp Törökországnak nincs, amelyet a még mindig csak 52 éves támadó a zavaros időkre emlékezteti, az 1980-as puccsra, mikor a hadsereg átvette a hatalmat.
A törökök számára nem csupán a II. János Pál pápa elleni merénylet miatt nemkívánatos a merénylő, de Abdi Ipekci újságíró 1979-es meggyilkolása miatt is. Bár ügyvédei szerint mára Ali Agca nem jelent veszélyt senkire, sokan rosszallóan nézik, hogy egy gyilkos, aki megszökött a börtönből, majd Rómába utazott, és rálőtt a pápára, ma szabad emberként járhat az utcákon, sőt minden lehetőséget megragad, hogy a médiában is szerepeljen. A pápa elleni támadás és a lengyel egyházfő megbocsátása indította el azon az úton, hogy furcsa, vallási jellegű látomásokról számoljon be. Volt, hogy Krisztus reinkarnációjának tartotta magát, máskor azt ígérte, hogy megírja a „valódi evangéliumot”, amelyet szerinte a Szentszék soha nem értett meg. Könyveket is megjelentetett, amelyekben nem rántja le a leplet semmiről, továbbra sem adott választ arra, miért támadta meg a pápát, a bolgár szál a történetben máig rejtélyes – bár nagyon is hihető, ezt egyes bolgár származású közéleti személyiségek, valamint a Szentszék nem teljesen kiegyensúlyozott viszonyából is ki lehet következtetni –, s azt sem tudjuk, ő maga mit tudott a merénylet hátteréről.
Ali Agca ugyan önmagát kisebbfajta misztikus sztárnak akarja láttatni, de bizonyos, hogy az általa tudott titkok miatt nincs igazából biztonságban, és senki sem védi őt különösebben. Csupán bátyjával áll közelebbi viszonyban, de Törökország láthatóan örülne, ha elhagyná szülőhazáját. Jó ürügy lenne Ankara és Ali Agca számára is az, hogy a gyilkos még nem szolgálta meg éveit a hadseregnél, amelyre azonban kötelezni lehetne. Ahhoz, hogy ezt elkerülje, külföldön kellene élnie, így Törökország is megszabadulna a legnagyobb szégyenétől, nem kellene fegyvert adnia a kezébe, és Ali Agcának sem kellene ötvenéves fejjel bevonulnia. Hová mehetne? – Élhetnék a Távol-Keleten, Amerikában vagy akár Afrikában is – állította egy interjúban, ám egy tévés újságíró szerint húsz országban kért menedékjogot, s mindenütt elutasították. Most, szabadulása után mindenesetre Ankarába fog utazni, hogy eldöntse, mit is kezd magával.
origo.hu
Manfred Weber és Brüsszel fizeti Magyar Péter országjárását
