A dél-afrikai fordulat éve

Húsz évvel ezelőtt hozta meg a történelmi döntést Fredrik Willem de Klerk dél-afrikai miniszterelnök, hogy az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) nevű pártot újra legalizálja, s néhány politikai foglyot szabadon enged. Ekkor kezdődött el az apartheid-rendszer felbomlása, amely az 1994-es választásokhoz vezetett, amikor a feketék kezükbe vették az irányítást.

De Klerk végül a feketéket elnyomó rendszer lebontásáért Nobel-békedíjat kapott a leghíresebb politikai fogollyal, Nelson Mandelával együtt. Az bizonyos, hogy komoly bátorság kellett ahhoz, hogy az 1948 óta fennállt rendszert átalakítsák, és kimondják, hogy fél évszázadon keresztül – az 1960-as függetlenséget követően ráadásul egyedül – rossz úton haladtunk. Az a bizonyos rossz út az egymást követő kormányok elmélete volt, hogy tisztán fehérek lakta Dél-afrikai Köztársaságot hozzanak létre, az őslakos feketéket pedig olyan Isten háta mögötti bantusztánokba zárják el, amelyek függetlenséget kapnak Pretoriától. A terv végül nem sikerülhetett, bár komoly próbálkozások voltak. A feketék számára kijelölt lakónegyedeket időről időre megszüntették, és fehérek számára építettek a helyükre otthonokat, a tiltakozások miatt állandósították a rendkívüli állapotot. A mindennapok során ez nagyjából azt jelentette, hogy a feketéktől szinte minden jog meg volt vonva.
Patrick Lawrence, egy johannesburgi – fehér – újságíró kérdésünkre rávilágított, a kívülről embertelennek tűnő rendszer idején a fehérekben komoly félelem alakult ki, mondván, ha az apartheid megszűnik, a hirtelen felszabaduló fekete tömegek revánsot vesznek. „Ezért inkább folytattuk a szisztémát, és rettegtünk a feketéktől” – mondta az újságíró. Maga De Klerk manapság nem foglalkozik már a politikával, de úgy látja, a számos probléma ellenére voltaképp több a pozitívum az átalakult Dél-Afrikában, mint a negatívum. Szakértők azonban rámutatnak, a faji diszkrimináció továbbra is fennáll, a vegyes házasságok rendkívül ritkák, a gazdaság legbefolyásosabb szereplői továbbra is fehérek, a politika világát azonban kisajátította magának az ANC. Olyannyira, hogy a húsz éve engedélyezett formáció az 1994-es választás óta nem tud veszteni, a fehérek körében fél évszázadon keresztül alapvetésként elfogadott apartheidelméletet pedig kicsiny, szélsőséges csoportokon kívül senki sem vallja.