Felháborodott diákok és szülők nyilatkozatai lepték el az internetes fórumokat a szombati, négy évfolyamos gimnáziumi központi felvételi matematikafeladat-sora miatt. A diákokat különösen az háborítja fel, hogy a rosszul összeállított feladatsor miatt a matektudás dönti majd el azt is, ki kerül be a humán tagozatra, a magyar vizsga ugyanis olyan könnyű volt, hogy az egyáltalán nem szűrt a gyerekek között.
– A fiam mindig jeles tanuló volt matekból, és rengeteget készült a vizsgára. Az iskolában megoldották a korábbi évek vizsgadolgozatait, és az elérhető 50 pontból átlagosan 45 pontot szerzett. Az idei példasor azonban nagyságrendekkel nehezebb volt a korábbiaknál, az általános iskolai tanulmányokat messze meghaladó ismeretanyagra kérdezett rá, és az idő is nevetségesen kevés volt – jelentette ki lapunknak Surányi Beatrix, az egyik felvételiző édesanyja.
*
Hozzátette: fia legfeljebb harminc pontot ért el a matekvizsgán, miközben a magyart szinte maximálisra teljesítette.
Az oktatással foglalkozó internetes oldalakon több száz diák felháborodott hozzászólása olvasható. Kivétel nélkül arról számolnak be, hogy a matekvizsga köszönő viszonyban sem volt a korábbi évek felvételi soraival, miközben a magyar nyelvi teszt „primitíven” egyszerű volt. Egy elsőéves egyetemista egyenesen úgy fogalmaz: 14 éves öccse gimnáziumi felvételi feladatsora nehezebb volt, mint a tavalyi középszintű matematikaérettségi. Egy matekszakos tanár pedig azt írja: a túlságosan nehéz feladatokra irreálisan kevés idő állt rendelkezésre. Negyvenöt perc alatt a gyerekeknek tíz példát kellett volna megoldani, amelyekhez átlagosan négy alfeladat tartozott, vagyis egy kérdés megoldására egy perc. A magyar vizsga feladatainak jó része eközben betűjátékokból, rokon értelmű szavak felismeréséből állt.
A tavaly életbe lépett, Hiller István miniszter nevével fémjelzett felvételi reform óta a gimnáziumok alapesetben csak a tanulmányi eredmények alapján rangsorolhatják a diákokat, saját vizsgát nem szervezhetnek. Ha három éve tartósan nagy az intézményben a túljelentkezés, akkor tarthatnak iskolák az oktatási tárca szakbizottsága által összeállított, egységes, központi írásbeli vizsgát. Ebben az esetben a diákok felvételi pontszámának legalább ötven százalékát az itt nyújtott teljesítmény alapján kell számítani. A központi írásbeli felvételit tartó négy évfolyamos gimnáziumok szervezhetnek szóbelit is, ennek eredménye legfeljebb a pontszámok egynegyedét teheti ki. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok azonban tavaly óta egyáltalán nem élhetnek a szóbeliztetéssel. A központi vizsga egy magyar nyelvi és egy matematikafeladat-sorból áll, mindkettő kitöltésére 45 perc áll rendelkezésre. A pénteki hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok felvételijén 8600-an, a szombati, négy évfolyamos középiskolák vizsgáján 61 500 gyerek vett részt.
– Sajnos már tavaly is jórészt a matematikaeredmények döntötték el, hogy ki került be az iskolába, a magyar feladatsor ugyanis nagyon könnyű, így azt a többség szinte tökéletesen megoldja. Tény, hogy matekból a tíz feladat megoldására kevés idő jut. A szaktanárok nálunk is megjegyezték, hogy az idei tételsor a szokottnál is nehezebbnek tűnt. Az csak a javítások után, a hét közepén derül ki, hogy az idén valóban sokkal rosszabbak lettek-e az eredmények, mint a korábbi években – jelentette ki lapunknak Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke. Szebedy ugyanakkor leszögezte: a négy évfolyamos gimnáziumi képzés esetében a szóbelin még megvan a lehetőségük a gyerekeknek arra, hogy az elrontott matekvizsga ellenére bizonyítsák tehetségüket. Még nagyobb a baj azonban a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumokban, ahol a tavaly életbe lépett felvételi reform megtiltotta az iskoláknak a szóbeliztetést. Szebedy leszögezte: statisztikai adatok bizonyítják, hogy 12 éves korban a lányok sokkal jobban szerepelnek a szóbelin, mint a fiúk, mert verbális képességeik fejlettebbek, az írásbelin azonban éppen fordított az eredmény. A szóbeli vizsga eltörlésének következtében tavaly két-háromszor annyi fiú került be az iskolákba, mint lány, mert a gyengébbik nem rosszabbul szerepelt az írásbelin, a revánsra azonban nem volt lehetőségük. A szakember kijelentette: ha a következő években is kiszorulnak a lányok a tehetséggondozó gimnáziumokból, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Hozzátette: minden fórumon küzdenek a szóbeli visszaállításáért, de eddig erre nem mutatott hajlandóságot az oktatási kormányzat.
A botrány mellett a baki sem maradt el a felvételin. Az oktatási tárca már napokkal a vizsgák előtt kiszállította az intézményekbe a pénteki és a szombati, valamint a csütörtökön rendezendő pótfelvételik tételsorait, ám a budapesti Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnáziumban a csütörtöki tételsort is megíratták a gyerekekkel. Csütörtökön azok a hat, nyolc és négy évfolyamos gimnáziumba felvételiző gyerekek írnak központi vizsgát, akik valamilyen okból – például betegség – nem tudtak részt venni a hétvégi felvételin.
– A csomagolásra rá volt nyomtatva a vizsga dátuma és az is, hogy mikor lehet felbontani a pakkot, ennek ellenére az egyik iskolában már szombaton felnyitották a csütörtöki feladatsort, és meg is íratták azt a gyerekekkel. Most rohamtempóban új tételsort kell elkészíteni, és eljuttatni csütörtökig az iskolákba. A hiba legalább 1,5 millió forint pluszköltséget jelent – közölte lapunkkal Bakonyi László, az oktatási tárca háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal elnöke. A szakember kijelentette: érkezett hozzájuk is észrevétel a matek- vizsga miatt, ám egyelőre nincs szó tömeges bejelentésekről. A panaszokat minden esetben ki fogják vizsgálni.
