Embercsempészek illegálisan akartak Magyarországra juttatni 18 koszovói állampolgárt tavaly október 14-én éjszaka. Az érintetteket szerb területen csónakba ültették és a Tiszán át próbálták meg hazánkba csempészni. A csónak azonban magyar területen felborult. Három embernek biztosan sikerült partra úsznia, viszont a szerb és a magyar hatóságok összesen csak tizenegy koszovói holttestét találták meg. Elképzelhető tehát, hogy többeknek – köztük a csónakot irányító embercsempésznek is – sikerült megmenekülnie. A tavaly a sajtóban is nagy publicitást kapott ügyben ismeretlen tettes ellen folytat büntetőeljárást a rendőrség, s azt feltételezi, hogy az elkövető erősen megfázhatott a hideg vízben, a Tisza hőmérséklete ugyanis csak 4,8 Celsius-fok volt akkor. Ezért a Nemzeti Nyomozó Iroda arra kérte a kistérségi tiszti főorvost, hogy a helyi háziorvosoktól és más egészségügyi szolgáltatótól kérje be minden olyan beteg személyes adatait, aki október 15–25-e között erős megfázással vagy tüdőgyulladással kért orvosi segítséget.
Több helyi orvos azonban felháborodott a rendőrségi akción. Keszthelyi Gyula háziorvos például nem érti, miért fontos a nyomozó hatóságnak mondjuk egy kétéves kisbaba vagy egy 90 éves szociális gondozott fekvőbeteg különleges adata, ha véletlenül éppen akkor ők is betegek voltak. Az ő vétkességük eleve kizárható az embercsempészési ügyben. A háziorvos szerint érthetetlen, hogy miért nem szűkítette valahogy a rendőrség az érintett betegkört, még akkor is, ha egyébként a jogszabály szerint bárkinek a személyes adatait megismerhetik.
Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy nehezen értelmezhető, ki minősül erősen megfázott betegnek, ezért nem tudják, hogy pontosan kiknek az adatait kellene elküldeniük a rendőrségnek. Kováts Péter belgyógyász kérdésünkre elmondta: ha valaki beleesik a hideg vízbe, akkor közel sem biztos, hogy a köznapi értelemben vett klasszikus megfázásos tünetek jelentkeznek rajta. Könnyen kaphat vesemedence-gyulladást vagy hólyaghurutot. Ráadásul könnyen lehet, hogy a páciens – főleg ilyen helyzetben – csak 10 nap múltán dönt úgy: orvoshoz fordul. Ha viszont ezeknek a betegeknek az adatai kimaradnak a listából, akkor az egésznek nincs semmi értelme, hiszen akár közöttük is lehet az elkövető.
Simon Tamás egészségügyre specializálódott ügyvéd lapunk kérdésére elmondta: a törvény szerint a rendőrségnek joga van bárki személyes adatait megismerni, ha arra egy büntetőeljáráshoz van szüksége. A jogszabály nem ír elő olyan kötelezettséget, amely szerint az érintett betegkört bárhogyan szűkíteni kellene. A háziorvosoknak és más egészségügyi intézményeknek tehát kötelességük adatot szolgáltatni.
Az egy másik kérdés – tette hozzá –, hogy a rendőrség kötelezettsége megfelelően feltüntetni, pontosan kikről és milyen adatokat kér. Ez esetben az lehet kérdéses, hogy ez egyértelműen kiderült-e a megkeresésből. Ha nem, akkor az orvosok kérhetnek pontosítást, de a maguk értelmezése szerint is elküldhetik az adatokat a rendőrségnek – fogalmazott Simon Tamás.
Fagyos reggel és köd után jön valami sokkal rosszabb