Eljárás Athén ellen

Az Európai Bizottság (EB) tegnapi döntésével elfogadta azt a tervet, amelynek révén Görögország 2012 végére államháztartási hiányát a bruttó hazai termék jelenlegi 13 százalékáról három százaléka alá kívánja szorítani.
Ám a döntést bejelentő Joaquín Almunia pénzügyi biztos közölte, a tervezetteken felül további intézkedéseket tart szükségesnek. Az EB azt szeretné, ha Görögország átfogó szerkezeti reformtervezetet készítene, amely hosszabb távon konszolidálná az államháztartást, kiiktatva a jelenlegi problémákat. A testület – az európai „költségvetési csendőrség” – miközben üdvözölte a görög kormány új, tervezett költségvetési lépéseit, azt követeli Athéntől, hogy az elkövetkező hetekben a bejelentett fiskális intézkedéseket magyarázza meg, és bővebben részletezze, milyen lépéseket tesz 2011-ben és 2012-ben. Athénnak már március közepén be kell számolnia arról, hogy hol tart a tervbe vett intézkedések megvalósításával.
Almunia azt is elmondta, hogy Brüsszel páratlanul szoros megfigyelés alatt tartja a görögök által bejelentett gazdasági tervek megvalósítását. Ráadásul eljárást indít Görögország ellen, amiért megbízhatatlan statisztikai adatokat szolgáltatott az EU-nak. Arra is kötelezte a kormányt, hogy ezt követően megbízható statisztikai adatokat közöljön államháztartási hiányának alakulásáról. Ám Almunia úgy nyilatkozott, hogy szerinte a nagyra törő tervek megvalósíthatók. Az athéni kormánynak első ízben március 16-án kell benyújtania jelentését arról, hogy milyen módon ültette át terveit a gyakorlatba. George Papandreu görög miniszterelnök az államháztartási hiány nagyfokú elszabadulása miatt további megszorító intézkedéseket jelentett be: a köztisztviselők fizetésének teljes befagyasztását, a nyugdíjkorhatár felemelését, valamint az üzemanyagárak felemelését.
A kormányfő azt is bejelentette, hogy a profitot is fokozottabban megadóztatják, de közölte, a közepes és alacsony jövedelmű családokat, s a fiatalokat igazságosabban kívánja megadóztatni, illetőleg támogatni óhajtja. Konzervatív ellenzékével szintén egyeztetve közölte, lecsap az adócsalókra, beleértve azon dúsgazdag görögöket, akik villákat és jachtokat vásárolnak, de adót nem fizetnek. Papandreu arra is kérte a szakszervezeteket, hogy a jelenlegi helyzetben támogassák kormányát, s ne sztrájkoljanak, mert ezzel csak erősítik azon valutaspekulánsokat, akik gyengíteni akarják országa helyzetét, hogy Görögország az euróövezet leggyengébb tagjává váljon. A kormányfő azt mondta: a küzdelemhez az erőseknek és jómódúaknak többel kell hozzájárulniuk, míg a gyengéket meg kell védeni. Ám Papandreu radikális baloldali ellenzékét nem tudta saját oldalára állítani, s azok kijelentették, a kormány stabilizációs tervei hosszú és mély stagnálás időszakát hozzák el az országnak.
Egy bekövetkezésre váró balesethez hasonlította Görögországot Nouriel Roubini közgazdász, aki szerint az egész euróövezet sorsa függhet a görögöktől. A baljóslatairól elhíresült professzor a pénzügyi fegyelem betartásának szükségességét többek között Magyarország és Lettország példájával támasztotta alá a Financial Times hasábjain tegnap megjelent cikkében.