Bizonyos szempontból az internet kilépett gyermekkorából, hiszen ma már a világháló nélkül elképzelhetetlen lenne az államigazgatás, a gazdaság vagy a kultúra, ám a felhasználók nagy része nincs tisztában azzal, adatait biztonságban tudhatja-e az állami szervek részéről. A titkosszolgálatok megnövekedett lehetőségeik mellett az állambiztonság fokozott sérülékenységét is tapasztalták, így például a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után kezdődött a máig tartó, sőt egyre szélesebb körre kiterjesztett ellenőrzés. A cél elméletileg a terroristák és más bűnözők – például pedofilok – elfogása még azelőtt, hogy végrehajthatnák terveiket. Washington nincs egyedül ellenőrzési törekvéseivel, hiszen Dél-Koreában az idén döntenek majd arról, hogy a helyi titkosszolgálat figyelhesse a mobiltelefonok mellett az internetforgalmat is, valamint a helymeghatározó rendszer (GPS) adatait, amelyet civilek utazásaikhoz használtak. Dél-Korea ezt politikai okokból is felhasználhatja, így például nemrég le is tartóztattak egy internetes naplót író férfit, akit azzal vádolnak, hogy hamis információkkal félrevezeti a közvéleményt.
Hasonló lépéseket tesz Olaszország is, amely előzetes lektorálást ír elő február 4-től a szexuális vagy erőszakos tartalmú videofelvételek feltöltésekor. A Riporterek Határok Nélkül nevű médiajogi csoport tiltakozott Rómánál a véleményszabadság elvének megsértése miatt, tartalomszolgáltatók – például a Google – pedig arra kérték az olasz kormányt, változtassa meg a törvényjavaslatot. Az országok törvénykönyvei általában nehezen birkóznak meg a média új változatával, így a jogszabályok egyelőre nem tudnak mit kezdeni a virtuális térben zajló eseményekkel, ám számos országban a törekvések szembemennek a szabadságjogokkal.
origo.hu
Egyértelműen vezet a Fidesz a többi párt előtt
