Bizonyos szempontból az internet kilépett gyermekkorából, hiszen ma már a világháló nélkül elképzelhetetlen lenne az államigazgatás, a gazdaság vagy a kultúra, ám a felhasználók nagy része nincs tisztában azzal, adatait biztonságban tudhatja-e az állami szervek részéről. A titkosszolgálatok megnövekedett lehetőségeik mellett az állambiztonság fokozott sérülékenységét is tapasztalták, így például a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után kezdődött a máig tartó, sőt egyre szélesebb körre kiterjesztett ellenőrzés. A cél elméletileg a terroristák és más bűnözők – például pedofilok – elfogása még azelőtt, hogy végrehajthatnák terveiket. Washington nincs egyedül ellenőrzési törekvéseivel, hiszen Dél-Koreában az idén döntenek majd arról, hogy a helyi titkosszolgálat figyelhesse a mobiltelefonok mellett az internetforgalmat is, valamint a helymeghatározó rendszer (GPS) adatait, amelyet civilek utazásaikhoz használtak. Dél-Korea ezt politikai okokból is felhasználhatja, így például nemrég le is tartóztattak egy internetes naplót író férfit, akit azzal vádolnak, hogy hamis információkkal félrevezeti a közvéleményt.
Hasonló lépéseket tesz Olaszország is, amely előzetes lektorálást ír elő február 4-től a szexuális vagy erőszakos tartalmú videofelvételek feltöltésekor. A Riporterek Határok Nélkül nevű médiajogi csoport tiltakozott Rómánál a véleményszabadság elvének megsértése miatt, tartalomszolgáltatók – például a Google – pedig arra kérték az olasz kormányt, változtassa meg a törvényjavaslatot. Az országok törvénykönyvei általában nehezen birkóznak meg a média új változatával, így a jogszabályok egyelőre nem tudnak mit kezdeni a virtuális térben zajló eseményekkel, ám számos országban a törekvések szembemennek a szabadságjogokkal.
Ellenőrzött világháló
Kína továbbra is kiáll azon állítása mellett, hogy semmi köze sincs a Google amerikai óriáscég elleni hackertámadásokhoz, szerinte internetes politikája nyílt és kiegyensúlyozott, egyúttal kettős mércével vádolta meg Washingtont, amiért az kiállt az internet szabadsága mellett. Az Egyesült Államok és még számos ország ugyanis valóban korlátozza a világhálót.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!