Elvitték a piacunkat

A privatizáció a külföldi befektetők részéről döntően csak a piacszerzésre irányult. A folyamat végén ma már alig beszélhetünk magyar termékekről, egyáltalán nem beszélhetünk nemzeti érdekeket szolgáló, magyar tulajdonú bankokról – jelentette ki Molnár Béla KDNP-s országgyűlési képviselő a Hazai Termék, Hazai Munkahely Alapítvány által megrendezett hétvégi konferencián.

A magyar áruk kiszorítása a piacról előre eltervezett lépések sorozata volt. Elsőként a kiskereskedelmi pozíciókat foglalták el multinacionális óriásvállalatok. Ma a belkereskedelmi forgalom 75-80 százaléka rajtuk keresztül bonyolódik. A magyar tulajdonú kereskedelmi egységek részesedése ráadásul tovább csökken – mondta Megyesi Zoltán, a Koppány Hungaricum kereskedelmi lánc tulajdonosa. E trend jelentősen hozzájárult a jelenlegi, 10 százalékot meghaladó munkanélküliség kialakulásához. Míg egy átlagos hipermarket mintegy 100, szakképzetlen árufeltöltőt foglalkoztat jórészt 4-6 órás állásban, addig a jellemzően hazai tulajdonban lévő kis szaküzletek ugyanakkora alapterületen hatszor annyi eladói munkakört biztosítanak nyolc órában.
A hazai boltok nem viszik ki az országból a nyereségüket, hanem itthon költik el saját növekedésükre, azaz új munkahelyek teremtésére. Árubeszerzésük is több szállal kötődik a hazai gyártókhoz és nem rendelkeznek a hipermarketekhez hasonló erőfölénnyel. Közismert, hogy az adókedvezményeket és pályázati forrásokat élvező multik esetenként 180 napra fizetik ki beszállítóikat, vagyis velük finanszíroztatják meg árukészletüket. Nyomott árakat kényszerítenek a termelőkre, visszavásárlási garanciát írnak elő, termékbelistázási díjat szednek, helypénzt fizettetnek, polcon tartási díjat és marketingköltség-hozzájárulást követelnek meg. Mindezt a magyar beszállító kénytelen elfogadni, mert ha nem teszi, a hipermarket egy laza vállrándítás kíséretében importáruval helyettesíti a termékét. Magyarországon – a nyugati országokkal ellentétben – piacvédelem nincs, sőt a fogyasztóvédelmi szabályok is veszélyesen megengedők. Eközben a magyar export elé más uniós tagállamok nyíltan adminisztratív akadályokat gördítenek.
Sürgős lépésekre lenne szükség a piacvédelem, a magyar cégek helyzetbe hozása terén – összegezték a kereskedelmi, informatikai és a banki szférát képviselő előadók a konferencián. Be kell szüntetni a hazai cégek hátrányos megkülönböztetését az adózásnál és a pályázati források elosztásában, szabályozni kell a belkereskedelem működését. A hazai kiskereskedelmi szereplőknek pedig összefogva, láncokba tömörülve kell megállítaniuk saját térvesztésüket.