Felvételibotrány: lesújtó eredmények születtek

Az első javítások szerint a tavalyinál 15-20 százalékkal lettek rosszabbak az eredmények a központi matematikafelvételi vizsgán – tudta meg lapunk. A Fidesz azt követeli az oktatási tárcától, hogy hozza nyilvánosságra a botrányosan nehéz feladatsorok készítőinek névsorát, a Hiller István vezette minisztérium azonban erre nem hajlandó. A gyerekek nem számíthatnak méltányossági intézkedésre.

2010. 02. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az oktatási tárca kedden még megalapozatlannak és félrevezetőnek nevezte lapunknak a négy évfolyamos középiskolai felvételikről szóló cikkét, amelyben tanárok, diákok és szülők egybehangzóan azt állították, hogy felháborítóan nehéz volt az oktatási tárca szakbizottsága által összeállított központi matematikafelvételi, amelyen több mint hatvanezer gyerek sorsa múlik. A Hiller István vezette minisztérium szerint a dolgozatok kijavítása előtt csak a feszültséget keltjük, amikor azt állítjuk, hogy botrányosan nehéz volt a vizsga, hiszen az eredmények még nem láthatók. A dolgozatok egy részét azonban mára kijavították, és az eredmények a felháborodott diákokat és szakembereket igazolták.
– A nálunk központi vizsgát író gyerekek a korábbi évek eredményeinél jóval gyengébb teljesítményt értek el a felvételin. Az első összesítések szerint a gyerekek többsége 30 vagy még annál is kevesebb pontot szerzett matekból a maximálisan összegyűjthető 50-ből. Ez 8-10 ponttal, azaz 15-20 százalékkal rosszabb eredmény, mint tavaly, ami azt jelzi, hogy a szokottnál sokkal nehezebb volt az idei vizsga – közölte lapunkkal Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke, aki egyben a budai Városmajori Gimnázium igazgatója is.
A vizsgafeladatokon a Fidesz is felháborodott. Az ellenzéki párt azt követeli Arató Gergelytől, az oktatási tárca politikai államtitkárától, hogy hozza nyilvánosságra azoknak a névsorát, munkahelyét és a tanári pályán eltöltött éveinek számát, akik összeállították a feladatsorokat. Csomós Miklós, a párt fővárosi frakcióvezető-helyettese és Kucsák László, az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság alelnöke azt is kéri: a feladatsor összeállítói mellékeljenek szakmai indoklást is arról, hogy miért ekkora mennyiségű és miért ilyen nehézségi fokú feladatokat választottak. A politikusok leszögezik: a jól felkészült diákok a sikertelenség miatt most rendkívül csalódottak, ami komoly pedagógiai hátránnyal és súlyos bizalomvesztéssel jár a tanárok és az iskola irányában. Rámutatnak: a dolgozatokat javító pedagógusoknak, az iskoláknak nincs módjuk a minisztérium mögé bújni, így rendkívül igazságtalan, hogy nekik kell magyarázkodniuk a szülőknek a feladatsor összeállítói helyett.
– Nem hozzuk nyilvánosságra a feladatkészítők nevét, mert az veszélyeztetné az érintett pedagógusok személyes biztonságát és a következő évek felvételijének tisztaságát – jelentette ki lapunknak Bakonyi László, a Hiller-tárca háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal elnöke. A szakember kifejtette: gyakorló pedagógusokról van szó, akiket esetleg iskolájukban inzultusok érhetnének a feladatsorok miatt. A feladatkészítők megbízatása ráadásul négy évre szól, amelyből még csak két esztendő telt le, vagyis a következő két évben is a jelenlegi összetételű bizottság állítja össze a feladatsorokat. Ha felfednék az érintettek kilétét, akkor megkörnyékezhetnék őket a jövő évi feladatsorok kapcsán. A szakember kifejtette: szó sincs a feladatkészítők zsíros javadalmazásáról, a bizottság tagjai fejenként átlagosan bruttó 135 ezer forintot kaptak a kérdések és a javítókulcsok összeállításáért, a kész vizsgalapok ellenőrzéséért, valamint a szakmai panaszok megválaszolásáért. Bakonyi leszögezte: szinte semmi esély sincs arra, hogy a tárca az esetleges rossz vizsgaeredmények miatt rendkívüli intézkedést kezdeményezzen, hiszen a probléma mindenkit egyformán sújtott. A következmény legfeljebb annyi lesz, hogy az idén alacsonyabb pontszám kell majd a bekerüléshez.
Amint arról lapunk elsőként beszámolt, a szülők és a diákok állítása szerint felháborítóan nehéz volt a hagyományos, négy évfolyamos gimnáziumok központi matematikafelvételi feladatsora, ugyanakkor „primitíven” könnyű a magyar gimnáziumi felvételi. Ennek a következménye, hogy humán tagozatokon is pusztán a matektudás dönti el, hogy ki kerülhet a magyar–történelem tagozatos osztályba. A matematikavizsgán átlagosan egy perc jutott egy példára, amit ennyi idő alatt lehetetlen volt megoldani, miközben több feladat olyan nehéz volt, amilyet csak matematikaversenyeken szoktak adni.
A múlt pénteki hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok felvételijén 8600-an, a szombati, négy évfolyamos középiskolák vizsgáján 61 500 gyerek vett részt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.