Ha kell, magunkra robbantom a házat

A kormányzat összes intézkedése hatástalannak bizonyult a téli lakásárverezések és kilakoltatások megakadályozására. A hét végén Budán lakoltattak ki egy idős embert, a napokban pedig árverezésre bocsátották egy kétgyermekes család tököli házát. A család elkeseredettsége napról napra nő. Már csak a nyilvánosságban bíznak, hiszen az állam cserbenhagyta őket.

Nem véd a jogszabály. Az új kormányrendelet átgondolatlan rontja a jogbiztonságot, megzavarhatja az igazságszolgáltatást, s nem védi meg a kilakoltatástól azokat az adósokat, akiknek már értékesítették a lakását. A jogszabály az eredeti szándékkal szemben nem a kilakoltatást tiltja, hanem az ingatlan értékesítését – jelentette ki a Hidasi Gábor ügyvéd a Világgazdaságnak. A jogász szerint az értékesítés tiltása ráadásul késlelteti a hitelek visszafizetését, ezáltal növeli az adósságok kamatterheit. Az értékesítés mindemellett csak akkor tilos, ha a lakásban az adós is bent lakik, a haszonélvezőket semmi sem védi a kilakoltatástól. Az ügyvéd szerint április előtt bárkit kilakoltathatnak, akinek még a rendelet hatálybalépése előtt értékesítették a lakását, és azokat sem védi a szabály, akiknek bírósági végrehajtás során értékesítik a lakását.

Tavaly májusban az otthonvédők sikerének szimbólumává vált annak a kétgyermekes családnak a története, amelyet sikerült megmenteni a kilakoltatástól. Azóta azonban kiderült, hogy a viszszakozás csak időhúzás volt a hitelező pénzintézet részéről, a sajtó elcsendesedése után ismét lecsaptak az adósokra.

– Két évvel ezelőtt vettünk fel lakásfelújításra 4,6 millió forint kölcsönt az Aegon Magyarország Hitel Zrt.-től. 2008 őszén azonban beütött a válság. Korábban egy ingatlanközvetítő cégnél dolgoztam, ám a piac leállt, én pedig elvesztettem az állásom. A férjem epilepsziás, csak hat órában dolgozhat, kilencvenezer forintot hoz haza. Van két kamaszgyerekünk, akiket etetni, ruházni és taníttatni kell, ráadásul fűteni is kellett valamiből. Képtelen voltam fizetni – idézi fel kálváriájuk kezdetét Pintér Zsuzsanna. A tököli család a 2008. októberi és novemberi befizetésekkel maradt el, a bank pedig decemberben már fel is mondta a hitelszerződésüket.

– Februárban kaptam tőlük egy levelet, amelyben közölték, hogy bár alig több mint 4,5 millió forintot vettem fel, tartozásom már 9,6 millió forintra rúg. Felszólítottak, hogy fizessem ki a pénzt, különben elárverezik a fejünk fölül a házat. Soha nem kaptam részletes és érthető választ arra, hogyan emelkedhetett több mint duplájára az adósságom, amikor legfeljebb harminc százalékot esett a forint árfolyama a svájci frankéhoz képest – mondja az asszony.

Ekkor fordult a család az otthonvédőkhöz és sajtóhoz, és úgy tűnt, a tömeges tiltakozás megmenti őket az utcára kerüléstől. Az otthonvédők a májusi árverés idejére tiltakozást hirdettek, és értesítették a sajtót, mire a bank hirtelen elállt az árveréstől.

Szándékos károkozás?

– Azt ígérték, hogy ha befizetem az elmaradt részleteket, visszaállítják a szerződést, ha pedig találok vevőt, akkor magam értékesíthetem az ingatlant, vagyis esélyünk lesz arra, hogy nekünk is maradjon némi pénzünk az újrakezdéshez. Addig bérlőként maradhatunk a lakásban. Boldogok voltunk, mert azt hittük, megmenekültünk. Hidegzuhanyként ért a hír, amikor megtudtam, a pénzintézet végig csak hitegetett. Miközben én kerestem a megoldást, ők bírósági végrehajtásra adták ki az otthonunkat – mondja Pintér Zsuzsa. A lakást február 2-a óta internetes árverésen hirdetik, a licitálás március 12-én zárul. A ház kikiáltási ára 7,4 millió forint, miközben a szakértői becslések szerint értéke 16-18 millió forint körül mozog.

A tököli család szerint a bank rosszindulatát jelzi, hogy bár vevőt is találtak volna az ingatlanra, a pénzintézet nem fogadta el az ajánlatot. A vevő 7,6 millió forintot fizetett volna az Aegonnak, ami hárommillióval több, mint a család által felvett hitel és kétszázezerrel magasabb összeg, mint az ingatlan kikiáltási ára.

– A végrehajtó azt mondta, az ilyen típusú lakásokra szinte egyáltalán nem szoktak licitálni az internetes árverésen, mert a pénzes vevők inkább 30-40 millió forintos ingatlanokat keresnek harmad-fél áron, vagyis valószínűleg nem adnak majd többet a lakásért a 7,4 millió forintos kikiáltási árnál. A vevőnk azonnal fizetett volna 7,6 milliót, nekünk is maradt volna némi pénzünk, a bank azonban nem volt hajlandó levenni a végrehajtást a lakásról. Egy fillért sem engednek a 9,6 millió forintos tartozásból. Persze korántsem biztos, hogy enynyiért el tudják adni a házat, bírósági végrehajtás esetén azonban a különbözetet behajthatják rajtam. Most tehát ott tartunk, hogy a négy és fél millió forintos tartozás miatt elveszíthetjük 18 millió forintot érő házunkat, és még mi fogunk tartozni több mint kétmillió forinttal a banknak – mondja elkeseredetten az asszony.

Látszatsegítség

Pintér Zsuzsanna szerint a szocialista kormány által az adósok védelmében hozott intézkedések egyike sem védte meg őket otthonuk elvesztésétől és a télvíz idején történő kilakoltatástól. – Először a bajbajutottaknak ajánlott áthidaló kölcsönnel próbálkoztunk. Ezt a kormány azoknak ajánlotta, akik a válság miatt nem képesek fizetni a részleteket. A bankban azonban kiderült, hogy az áthidaló kölcsön csak a tőketörlesztést csökkenti, a kamatot növeli, így azok esetében, akik az utóbbi években vették fel a kölcsönt, és még csak a kamatokat törlesztik, összességben tovább növelte volna a részletet. Az áthidaló kölcsön „segítségét” elfogadva a mi részletünk havi 45 ezer forintról 60 ezer forintra emelkedett volna – jelenti ki az asszony. Majd így folytatja: egy e havi kormányrendelet újból felcsillantotta előttünk a reményt, ám kiderült, hogy ismét csak látszatsegítségről van szó. A jogszabály elméletben megtiltja a lakások árverezését április 15-ig, ám kiderült, hogy ez nem vonatkozik ránk, csak a bírósági értékesítésen kívül eső ingatlanokra. Márciusban újabb korlátozás lép életbe, amelynek értelmében az ingatlanokat nem lehet kevesebbért eladni, mint a forgalmi érték 70 százaléka. Esetünkben ez a 7,4 millió forintos kikiáltási ár helyett mintegy 12 millió forintos vételárat jelentene, így értékesítés után nem tartoznánk semmivel a banknak, és még nekünk is maradna némi pénzünk. Kiderült azonban, hogy ez a korlátozás sem véd meg minket, mert ez is csak a bírósági végrehajtáson kívüli eladásokra érvényes.

A nyilvánosságban bíznak

– Kétéves kálváriánk alatt bebizonyosodott, hogy az állam nem véd meg egyetlen családot sem az utcára kerüléstől. Csak látszatintézkedések születtek, elég néhány hónapos késedelem, a bank azonnal kisemmiz, bárkit bármikor utcára tesz, és a pénzintézet által óriásira duzzasztott tartozás egész életünkre megnyomorít – mondja az aszszony. Hozzáteszi: „Nem viszem a gyerekeimet a híd alá, nem teszem ki őket a fagyhalálnak, és azt sem hagyom, hogy elszakítsák őket tőlem. Nem fogjuk elhagyni az otthonunkat. Ha erre akarnak kényszeríteni, akkor inkább magunkra robbantom a házat.”

Jelenleg két jogszabály tiltja a kilakoltatásokat és az árverezéseket. A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint december 1. és március 1. között nem lehet magánszemélyeket kilakoltatni. A jogszabály azonban csak azokat védi, akiknek otthonát bírósági végrehajtás során árverezik el. Amikor kiderült, hogy a bankok a bírósági út kikerülésével százával árvereztetik el a lakásokat, a kormány új rendeletet alkotott, amely február 2. óta hatályos és árpilis 15-ig tiltotta meg a lakások árverezését. Ez a szabály azonban nem tiltja a bírósági végrehajtó általi árverezést és az elárverezett lakásokból történő kilakoltatást sem.