Közösen tiltakoznak az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karainak dékánjai, amiért Hiller István 350 fővel csökkentette a társadalomtudományi képzésekre felvehető hallgatók létszámát, és a férőhelyeket a reálképzésekre csoportosította át. A dékánok azt írják: ezzel a lépéssel Hiller csupán azt éri el, hogy a természettudományos és műszaki képzési területeken felduzzasztott ingyenes férőhelyekre egyre gyengébb teljesítményű tanulók is bekerülnek, ahol azután komoly felzárkóztató oktatásra van szükségük, mert a legalapvetőbb ismeretekkel sem rendelkeznek. Leszögezik: a reálképzés problémáinak jó része a közoktatás és a hazai érettségi rendszer hiányosságaiban, a bolognai rendszer által generált nehézségekben, valamint az ott megszerezhető diplomák társadalmi és anyagi megbecsülésének hiányában keresendő, ez az összetett probléma pedig aligha oldható meg az egyetemi férőhelyek képzések közötti belső átcsoportosítgatásával. Kifejtik: attól, hogy a miniszter csökkenti a társadalomtudományok ingyenes férőhelyeit, még nem növekszik a természettudományos terület iránti érdeklődés.
Lapunk korábban beszámolt arról, hogy közel harmincszor annyi természettudományt oktató tanár ment nyugdíjba 2009-ben, mint ahány fiatal ezt a pályát választotta. Ha nem változik a helyzet, néhány év múlva nem lesz, aki fizikát tanítson az iskolákban. Az ELTE Fizikus Professzori Tanácsa szerint az életveszélyes helyzetet csak úgy lehet orvosolni, ha a természettudományos tanárképzésben azonnal viszszaállítják a hagyományos, ötéves osztatlan képzést, az állam kiemelt ösztöndíjjal támogatja a hiányszakot választó hallgatókat, és a tanárokat kiemelten javadalmazza.
A szocialisták több mint tízezer tanárt küldtek el. Nyílt levélben fordult Arató Gergely, az oktatási tárca politikai államtitkára Hoffmann Rózsához annak kapcsán, hogy a kereszténydemokrata politikus arról beszélt: kormányra kerülésük esetén független, külső szakértők ellenőrzik majd a pedagógusok munkáját, és a tartósan alkalmatlannak bizonyuló tanároktól megválnak az iskolák. Arató azt kérdezte, összesen hány pedagógust kíván elbocsátani e különleges módszerrel egy esetleges Fidesz– KDNP-kormány, milyen szempontok alapján és kik fognak dönteni „a kollégák kirúgásáról”. Hoffmann szerint a KDNP tavaly november óta nyilvános oktatáspolitikai programtervezetében egyetlen szó sem esik pedagógusok kirúgásáról, ezzel szemben az MSZP nyolcéves „ámokfutása” alatt tízezernél több tanárt és tanítót fosztottak meg állásától. A szakpolitikus leszögezte: egyetlen pedagógust sem akarnak elbocsátani, de egyik legfőbb céljuk a közoktatás színvonalának emelése.
