Hiller István ma bíróság előtt felel

Bíróság elé áll ma Hiller István oktatási miniszter. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azért indított pert a szakminiszter ellen, mert szerintük Hiller évek óta nem lép fel a cigány gyerekeket jogellenesen elkülönítő iskolák ellen, pedig ehhez minden jogi eszköz rendelkezésére áll. Egy kutatás szerint a roma gyerekek egynegyedét szegregálják az általános iskolákban. A Mohácsi Erzsébet vezette szervezet szerint a törvényt sértő intézmények egy részét be kell zárni, a többiben pedig le kell cserélni az alkalmatlan tanári gárdát.

Roma Végzettség nélküli Nem megfelelő szakmai
tanulók tanerőt fogl. képzettségű tanárt
aránya iskolák aránya foglalkoztató iskolák aránya
20% alatt 12,1 46,8
20–50% 13,8 59,0
51–80% 11 63,8
80% fölött 32,6 69,6
Forrás: Havas Gábor–Liskó Ilona: Óvodától a szakmáig 2006.

Ma kezdődik a Fővárosi Bíróságon az a per, amelyet a Mohácsi Erzsébet vezette Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított Hiller István és az Oktatási és Kulturális Minisztérium ellen. Bár több tíz millió forint közpénzből külön esélyegyenlőségi főigazgatóság működik a tárcánál (ennek a főosztálynak a vezetője a vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel gyanúsított, állásából jelenleg felfüggesztett Borovszky Tímea), amelynek egyik legfontosabb feladata a roma gyerekek iskolai szegregációja elleni fellépés volt, a jogvédők szerint az elmúlt négy évben szinte semmilyen javulás nem történt. A jogvédők azt várják a bíróságtól, hogy ítéletével kényszerítse rá a minisztert a szegregáció elleni fellépésre, mulasztásáért pedig 50 millió forintos közérdekű bírság megfizetésére kötelezze a tárcát.
– Hiller Istvánnak minden jogi eszköze megvan ahhoz, hogy fellépjen a cigány gyerekeket jogellenesen elkülönítő iskolák, önkormányzatok ellen, az oktatási miniszter azonban az elmúlt négy évben szinte semmit sem tett a hátrányos megkülönböztetés ellen. Nem indított egyetlen eljárást sem a szegregáló intézmények ellen még akkor sem, ha a jogellenes elkülönítésről bizonyítékok voltak. Az oktatási miniszter felelőssége, hogy az elmúlt négy évben lényegében nem javult a helyzet – jelentette ki lapunknak a pert indító alapítvány nevében Mohácsi Erzsébet. Mohácsi különösen felháborítónak tartja, hogy egy, az oktatási tárca által megrendelt 2005-ös kutatás elkészítette a szegregáló intézmények listáját, így Hiller négy éve pontosan tudja, hol történik jogsértés, ám az iskolákat azóta sem érte szankció. Hozzátette: a tárca háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal hatáskörébe tartozik a jogszabályok betartásának vizsgálata, a hatóság azonban csak ritkán vizsgálódik, eredményt pedig szinte soha sem produkál. Példaként említette a taktaharkányi iskolát. A jogvédők Mohácsi állítása szerint kiderítették, hogy a sajátos nevelési igényű cigány gyerekeket elkülönítetten oktatták a többiektől, ráadásul a jogszabály szerint ingyenesen étkezésre jogosult cigány gyermekek még ebédet sem kaptak az intézményben. Ennek ellenére az intézmény igazgatója büszkén lobogtatta a papírt, amely szerint az Oktatási Hivatal mindent rendben talált náluk. Az ügyben jelenleg az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálódik.
– Én akkor lennék a legboldogabb, ha nem lenne szükség a munkánkra, mert az azt jelentené, hogy az állam fellép a cigány gyerekek hátrányos megkülönböztetése ellen. Jelenleg azonban csak ott van érdemi előrelépés, ahol az alapítványunk pert nyert a szegregáló intézmények ellen. Addig nem nyugodhatunk meg, amíg az intézmények egyharmadában sérülnek a roma gyerekek jogai – jelentette ki Mohácsi. Hozzátette: céljuk az, hogy az Oktatási Hivatal a jelenleginél sokkal több vizsgálatot indítson a roma gyerekek elkülönítése ügyében, és kemény szankciókkal lépjen fel. Ehhez persze a minisztériumnak jóval több pénzt kell átcsoportosítania erre a célra. Hozzátette: azokat az iskolákat, amelyek legalább 80 százalékban cigány gyerekeket oktatnak, és nem egy település egyetlen oktatási intézményeként működnek, azonnal be kellene zárni. Az olyan falusi kis iskolák esetében azonban, amelyekbe azért járnak jórészt roma gyerekek, mert a többi helyi diákot szüleik elvitték más település intézményébe, nem megszüntetni kellene, hanem a – Mohácsi szerint – teljességgel alkalmatlan tanári gárdát kellene lecserélni. A jogvédő szerint az ilyen intézményekben csak azok tanítanak, akiket nem vettek fel máshova, jó szakembert idecsábítani pedig csak több pénzzel, kiemelt bérekkel lehetne.
A Mohácsi Erzsébet által említett, a szaktárca által megrendelt 2005-ös kutatás adatai szerint Magyarországon legalább 3000 roma többségű általános iskolai osztály van, ezen belül minimum 1253 homogén, vagyis olyan csoport, ahová csak roma gyerekek járnak. Ezekben az osztályokban tanul az általános iskolás korú roma népesség közel egynegyede. Az iskolán belüli szegregáció visszaszorulni látszik, helyét átveszi az iskolák közötti elkülönítés. Az adatok szerint ma legalább 178 olyan általános iskola működik Magyarországon, amelyek többségében roma diákokat oktatnak. A súlyosan szegregáló iskolákban közel háromszor annyi a pedagógiai végzettség nélkül tanárként alkalmazott munkaerő, mint egy, a jogszabályok szerint működő intézményben.