Alig ötödannyi magyar fiatal folytat felsőfokú tanulmányokat külföldön, mint amennyit hazánknak az Európai Unió elvárásai szerint 2020-ra teljesíteni kellene. A szakemberek szerint csak lassú növekedés várható, így határidőre az elvárt létszám alig több mint egyharmadát tudjuk majd teljesíteni. Eközben az egyre rosszabb demográfiai mutatók miatt a súlyos hallgatóhiánnyal küzdő magyar egyetemek több külföldi diákot szeretnének hazánkba csábítani, ehhez azonban több pénz és idegen nyelvet beszélő oktatók kellenének.
– A finnek már most teljesítették a 2020-ra kiírt uniós célt, ugyanis hallgatóik több mint húsz százaléka folytat felsőfokú tanulmányokat külföldön – jelentette ki a héten Manherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott oktatási konferencián. Hozzátette: hazánkban csupán négy százalék ez az arány, amelyet a következő évtizedben legfeljebb megduplázni tudunk, a nyolc százalék azonban még mindig nagyon messze lesz az uniós elvárásoktól. Manherz szerint itthon még az is nehezen működik, hogy a diákok csupán egy-egy tantárgy teljesítése érdekében áthallgassanak más intézmények kurzusaira. Kurucz Katalin, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási programvezetője ugyanakkor biztatónak tartja, hogy míg Nyugat-Európában az utóbbi években folyamatosan csökken a külföldi diákok száma, addig évente nyolc százalékkal emelkedik azon magyarok száma, akik külföldön szereznek felsőfokú ismereteket. Véleménye szerint nem a diákok szemléletével van baj: a fiatalok mobilitási hajlandóságát nagymértékben javítaná tanulmányaik finanszírozásának segítése. Példaként említette Csehországot, ahol – hazánkkal ellentétben – az állam az Erasmus programból megítélt uniós tanulmányi támogatást ugyanakkora összeggel egészíti ki saját forrásból.
Valamivel jobban teljesít hazánk az itt tanuló külföldieket tekintve. Európában az Egyesült Királyság áll az élen: a szigetország hallgatóinak 11,2 százaléka külföldi. Magyarországon ugyanez a felsőoktatásban tanuló diákság 3,3 százalékáról mondható el, amivel megelőzzük a rangsorban többek között Spanyolországot és Olaszországot is. A legtöbb külföldi hallgató itthon a négy orvosi egyetemen tanul, ám ez kevés ahhoz, hogy hosszú távon valamennyi hazai iskola fennmaradhasson. Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke szerint a cél eléréséhez – vagyis ahhoz, hogy több külföldi hallgató jöjjön Magyarországra – pénzt és munkát is kell áldozni. Kifejtette: szükség van a tanárok nyelvi képességeinek javítására is, Szegeden például alig van olyan oktató, aki képes lenne angolul órát tartani. Forrást igényel a külföldi diákok Magyarországra csábítása is.
Tavaly novemberben lapunk mutatta be elsőként a Gyorsítósáv tanulmányt, amely szerint csak a külföldi hallgatók számának drasztikus növelése mentheti meg a hazai felsőoktatást. A többek között Bod Péter Ákos és Árva László közgazdászprofesszorok által jegyzett tanulmány oktatási fejezete rámutat: az egyre romló demográfiai helyzet miatt a felsőoktatási férőhelyek mind nagyobb része kihasználatlan. Jelenleg 15 ezer külföldi hallgató tanul hazánkban, akinek száma a professzorok szerint három-öt éven belül 100-130 százalékkal növelhető. Tíz új külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre, vagyis a húszezer fiatal idecsábítása négyezer új oktatói státust jelent. Felmérések szerint egy külföldi hallgató átlagosan havonta 140-200 ezer forintot költ el, ami további munkahelyeket teremt. Ha azonban nem jönnek a külföldi diákok, a vidéki városokban ezrek veszíthetik el munkahelyeiket, ami gazdasági katasztrófát jelenthet.
origo.hu
Megérkezett a konvoj az ország karácsonyfájáért – videó
