Kína nem tart Irántól

2010. 02. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az iráni nukleáris téma Pekingből nézve címmel készített tanulmányt a brüsszeli központú Nemzetközi Válság Csoport (International Crisis Group – ICG), a világ tíz legfontosabb agytrösztjeinek egyike. Az intézet brüsszeli és pekingi munkatársai által készített, szerdán este nyilvánosságra hozott elemzés arra keresi a választ, hogy várhatóan miként reagál majd a kínai kormány az Egyesült Államok Irán ellen tervezett újabb szankcióira, azaz támogatja-e őket.
A kínai nyelvű hivatkozásokkal is teletűzdelt tanulmány leszögezi, hogy ellentétben számos nyugati országgal, Kína Irán nukleáris programját nem tekinti közvetlen fenyegetésnek. A kínai elemzők többsége egyrészt nem hiszi, hogy Teherán a közeljövőben képes lenne nukleáris fegyverekhez elegendően dúsított uránt előállítani, másrészt úgy gondolja, hogy Iránnak nincs meg a technológiája az erősen dúsított uránium fegyverszintű átalakítására, azaz rakétára szerelhető robbanófejjé alakítására.
A kínai elemzők azt is kiemelik, mivel Irán lehetővé tette azt, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) meglátogassa dúsítási üzemeit, az egész témakör politikai, és nem műszaki jellegű, „és a Nyugat arra akarja szorítani Kínát, hogy erősebben foglaljon állást Irán ellen anélkül, hogy konkrét bizonyíték lenne, amely szerint Irán nukleárisfegyver-programon dolgozik”.
Pekinget zavarja az is, hogy a Nyugat kettős mércével mér a nukleáris fejlesztés és annak békés felhasználása terén. Álszentnek tartja a Nyugattól azt, hogy Izraelt nem bírálja, noha annak van atomfegyvere és nem is csatlakozott az atomsorompó egyezményhez annak ellenére, hogy mind az ENSZ, mind pedig a NAÜ felszólította erre. Peking ugyancsak kettős mércét lát az amerikai–indiai atomenergia-együttműködésben, hiszen India az egyetlen ország, amelynek lehetővé teszik a nemzetközi nukleáris kereskedelmet annak ellenére, hogy nem írta alá az atomsorompó egyezményt.
Pekingnek gazdasági növekedéséhez igen nagy szüksége van az iráni energiaszállításra. Iránból érkezik jelenleg Kína olajimportjának 11,4 százaléka. Kína a szankciókban sem hisz, hiszen Észak-Korea éppen akkor hajtotta végre első atomtesztjét, miután Peking leállította Phenjannak irányuló olajszállítását.
Ugyanakkor Kínának az Egyesült Államokkal fenntartott viszonya a legfontosabb, és mivel most, hogy Oroszország is az Irán elleni szankciók mellé látszik állni, az elszigetelődéstől tartó Peking legvalószínűbb magatartása az ENSZ Biztonsági Tanácsában az lesz, hogy ismét felvizezett szankciókat szavazzon meg a BT többi tagjával együtt Irán ellen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.