Az iráni nukleáris téma Pekingből nézve címmel készített tanulmányt a brüsszeli központú Nemzetközi Válság Csoport (International Crisis Group – ICG), a világ tíz legfontosabb agytrösztjeinek egyike. Az intézet brüsszeli és pekingi munkatársai által készített, szerdán este nyilvánosságra hozott elemzés arra keresi a választ, hogy várhatóan miként reagál majd a kínai kormány az Egyesült Államok Irán ellen tervezett újabb szankcióira, azaz támogatja-e őket.
A kínai nyelvű hivatkozásokkal is teletűzdelt tanulmány leszögezi, hogy ellentétben számos nyugati országgal, Kína Irán nukleáris programját nem tekinti közvetlen fenyegetésnek. A kínai elemzők többsége egyrészt nem hiszi, hogy Teherán a közeljövőben képes lenne nukleáris fegyverekhez elegendően dúsított uránt előállítani, másrészt úgy gondolja, hogy Iránnak nincs meg a technológiája az erősen dúsított uránium fegyverszintű átalakítására, azaz rakétára szerelhető robbanófejjé alakítására.
A kínai elemzők azt is kiemelik, mivel Irán lehetővé tette azt, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) meglátogassa dúsítási üzemeit, az egész témakör politikai, és nem műszaki jellegű, „és a Nyugat arra akarja szorítani Kínát, hogy erősebben foglaljon állást Irán ellen anélkül, hogy konkrét bizonyíték lenne, amely szerint Irán nukleárisfegyver-programon dolgozik”.
Pekinget zavarja az is, hogy a Nyugat kettős mércével mér a nukleáris fejlesztés és annak békés felhasználása terén. Álszentnek tartja a Nyugattól azt, hogy Izraelt nem bírálja, noha annak van atomfegyvere és nem is csatlakozott az atomsorompó egyezményhez annak ellenére, hogy mind az ENSZ, mind pedig a NAÜ felszólította erre. Peking ugyancsak kettős mércét lát az amerikai–indiai atomenergia-együttműködésben, hiszen India az egyetlen ország, amelynek lehetővé teszik a nemzetközi nukleáris kereskedelmet annak ellenére, hogy nem írta alá az atomsorompó egyezményt.
Pekingnek gazdasági növekedéséhez igen nagy szüksége van az iráni energiaszállításra. Iránból érkezik jelenleg Kína olajimportjának 11,4 százaléka. Kína a szankciókban sem hisz, hiszen Észak-Korea éppen akkor hajtotta végre első atomtesztjét, miután Peking leállította Phenjannak irányuló olajszállítását.
Ugyanakkor Kínának az Egyesült Államokkal fenntartott viszonya a legfontosabb, és mivel most, hogy Oroszország is az Irán elleni szankciók mellé látszik állni, az elszigetelődéstől tartó Peking legvalószínűbb magatartása az ENSZ Biztonsági Tanácsában az lesz, hogy ismét felvizezett szankciókat szavazzon meg a BT többi tagjával együtt Irán ellen.
origo.hu
Hadházy Ákos: Magyar Péter fél egy választási vereségtől
