Lehangoló eredmények a felvételin

Már a hivatalos eredmények is igazolják, hogy abszurdan nehéz az a matematika felvételi vizsga, ami eldöntötte több mint hatvanezer középiskolába jelentkező sorsát. A négy évfolyamos gimnáziumokba jelentkezők átlagosan csaknem 30 százalékkal, a hat évfolyamos középiskolába felvételizők 37 százalékkal értek el rosszabb pontszámot a tavalyi eredményeknél.

Bár a Hiller István vezette oktatási tárca a vizsgák megírása után néhány nappal feszültségkeltéssel és félrevezetéssel vádolta meg lapunkat, amiért arról írtunk, hogy a tanárok, diákok és szülők egybehangzó állítása szerint felháborítóan nehéz volt az oktatási tárca szakbizottsága által összeállított, négy évfolyamos középiskolákba belépőként szolgáló központi matematikafelvételi, a most nyilvánosságra hozott hivatalos statisztika cáfolhatatlanul bizonyítja: minden idők legnehezebb vizsgáját íratták meg a négy és hat évfolyamos gimnáziumba jelentkező fiatalokkal.
Az Oktatási Hivatal hivatalos adatai szerint a megszerezhető ötvenből átlagosan 16,5 pontot szereztek matematikából a diákok, ami 33 százalékos teljesítményt jelent. Ez elképesztően kevés ahhoz képest, hogy a központi felvételi vizsgát csak a legerősebb, tartós túljelentkezéssel bíró gimnáziumok hirdethetik meg, vagyis a feladatlapot a korosztály legjobb képességű diákjai töltötték ki. Tavaly 22,6 pont volt az átlagteljesítmény, az idei eredmény ennél harminc százalékkal rosszabb. A felháborodott szülőket és diákokat igazolta a négy évfolyamos gimnáziumok magyar nyelvi vizsgájának eredménye is. Az érintettek túlságosan primitívnek tartották a példasort, amely szerintük alkalmatlan volt szűrésre, mert szinte kivétel nélkül mindenki meg tudta oldani a feladatokat. A tavalyi 27,9 ponttal szemben idén 35,5 pontot értek el átlagosan a magyarvizsgán a diákok, ami 27 százalékos javulást és 71 százalékos átlagteljesítményt jelent. A hat évfolyamos gimnáziumba felvételizőkkel még az idei nyolcadikosoknál is jobban kiszúrtak a feladatkészítők, ők ugyanis minden idők legrosszabb eredményét érték el. Itt a matematika és a magyar is abszurdan nehéz volt. Magyarból húsz százalékkal, matematikából pedig 36 százalékkal értek el rosszabb eredményt a diákok a tavalyi eredményeknél. Köztudott, hogy a hat évfolyamos gimnáziumokba jelentkező diákok zöme a kiemelkedően tehetséges gyerekekből kerül ki, így az általuk elért 20 pontos átlagpontszám (40 százalékos teljesítmény) indokolatlanul nehéz matematikavizsgára utal. A nehézségi fokot idén egyedül nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkezők esetén sikerült eltalálni, ők nem is háborogtak a feladatlapok összetétele miatt. Ez volt az egyetlen kategória, ahol körülbelül hasonló pontszámot (átlagosan 64-70 százalékos teljesítményt) értek el a gyerekek a magyar- és matematika- vizsgán egyaránt, így nem csak az egyik tantárgy döntötte el gyerekek sorsát. Az adatok ismeretében Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elismerte: az idén nehezebbre sikeredett a matematikafelvételik feladatsora. Megjegyezte, a négy évfolyamos gimnáziumok esetében nem a legszerencsésebb, hogy magyar nyelv és irodalomból a diákok több mint kétszer olyan jó eredményt értek el, mint matematikából.
Emlékezetes, a szülők és a diákok állítása szerint felháborítóan nehéz volt a hagyományos, matematikafelvételi feladatsora, ugyanakkor primitíven könnyű a magyar gimnáziumi felvételi. Így azt is a matematikatudás dönti el, ki kerülhet a magyar– történelem tagozatos osztályba. A matematikavizsgán átlagosan egy perc jutott egy példára, amit ennyi idő alatt lehetetlen volt megoldani, miközben több feladat olyan nehéz volt, amilyet csak matematikaversenyeken szoktak adni.